A kacsacsőrű emlős genetikai térképe
A kacsacsőrű emlős genomja pont ugyanolyan érdekes, mint maga az állat. Az nem újdonság, hogy a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlős genomját, azaz a teljes örökítő állományát már régóta vizsgálják. 2008-ban tudósok az ausztráliai Új-Dél-Walesből származó, Glennie nevű nőstény kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) genomját elemezték. A kacsacsőrű emlős genetikai térképe már akkor is …
A koronavírus hazai változatai
A SARS-CoV-2-ként számon tartott, új típusú koronavírus-fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi itthoni járványterjedéstől. A vírusgenom-kutatási program, amely többek között az ELTE Genetikai Tanszékének közreműködésével zajlott az utóbbi hónapokban, a fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet. A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus …
Hogyan kerülhetett a koronavírus Magyarországra?
Korábban már adtunk hírt arról, hogy sikerült meghatározni hazánkban a koronavírus genomját. Később azt is elmondtuk, miért jó az nekünk, hogy sikerült egy magyarországi fertőzött koronavírusának teljes genomját meghatározni. Információink szerint jelenleg további négy magyarországi fertőzött koronavírusának genomját szekvenálják és elemezik. Ez azért fontos, mert így képet lehet kapni arról, hogy milyen az országban jelen …
Miért jó, hogy megvan a koronavírus genomja?
Nem régen számoltunk be arról, hogy a pécsi virológusok meghatározták, azaz megvan az első „magyar” koronavírus genomja. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatócsoportja dicséretes eredményt ért el. Joggal lehetünk rájuk büszkék. Éjszakába nyúlóan dolgoztak és reméljük fognak is még azért, hogy újabb és újabb eredményeket érjenek el. A mostani siker segítségével valós időben …
Keveredés és izolált együttélés az őskori Délkelet-Európában
Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja. A 82 intézet részvételével készült tanulmányhoz az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke mellett részt …
Precíziós gén- és genomszerkesztés MTA állásfoglalás
Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …
Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját
Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját. A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány …
Óriásvírusokat vizsgálnak az ELTE kutatói
Az Antarktisz száraz völgyeiben, Alaszkában és a Mojave sivatagban is találtak az ELTE kutatói óriásvírusokat. Ezeket az általuk fejlesztetett bioinformatikai eszközzel vizsgálják, mert van néhány nagyon száraz, hideg, hó és jég nélküli völgy az Antarktiszon, ahol állandóan erős szél fúj. Az innen származó talajmintákban találtak az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói óriásvírusok jelenlétére utaló jeleket. A 0,5 …
