Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók.

Az első bejelentett génszerkesztéseket Kínában végezték, ahol a vérképzési rendellenességgel kapcsolatos problémákat orvosoltak. A BBC hírportáljának tudósítása szerint a londoni Francis Crick Intézetben induló munka célja az emberi élet legelső napjainak komolyabb megértése. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, de a szerkesztett, génmódosított embriókat nem ültethetik be emberi alanyba, mert az illegális.

A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációja. A kutatási terület sok vitát vált ki, egyesek szerint az embrió génjeinek szerkesztése túl messzire megy, mert megnyitja a kaput a születendő utódok genetikai tervezése előtt. Dr. Kathy Niakan, aki már több mint egy évtizede kutatja az emberi fejlődést azért kért engedélyt az emberi embriók génszerkesztésére, mert: „Tanulmányozni akarjuk azokat a géneket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az embrióból egészséges baba fejlődjön, ami azért fontos, mert a vetélés és a meddőség rendkívül gyakori probléma, az okokat pedig nem ismerjük eléggé”.

Száz megtermékenyített petesejtnek kevesebb mint a fele éri el a hólyagcsíra, vagyis a blasztocita stádiumot, ezek csak mintegy negyedét ültetik a méhbe, és csak 13 éli túl a harmadik hónapot. Az emberi reprodukciós eljárásokat szabályozó brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) azonban most engedélyt adott a munkára, így a kísérletek a közeli hónapokban indulnak.

Az első hét nap alatt a megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, kialakul belőle egy 200-300 sejtből álló blasztocita. Már ebben a korai stádiumban is speciális feladatokra szerveződnek a sejtek: egyesekből méhlepény, másokból magzatburok, a többiekből a csecsemő alakul ki. Ebben az időszakban a DNS egyes részei igen aktívak, valószínű, hogy ezek irányítják a fejlődés e korai szakaszát, az azonban nem világos, hogy pontosan mi folyik és mi romolhat el annyira, hogy vetélés történjen.