A nyári viola titka: a szignáleffektus

Számtalan esetben rácsodálkozhatunk a természet, így a növényvilág jelenségeire. Ezek közül mindig az átlagostól, a megszokottól eltérők azok, melyek szinte biztosan megragadják a figyelmünket és beindítják a fantáziánkat. Ez a változatosság a mozgatórugója, már több évszázada, a nemesítők munkájának is. Mely jól bizonyítja, hogy nem mindig van szükség zárt, modern laboratóriumokra ahhoz, hogy valami újat, …

0 211
Share
Génszerkesztett élelmiszerek az Egyesült Királyságban

Az Egyesült Királyságban változott a génszerkesztésre vonatkozó szabályozás. Vegyes fogadtatásra talált az angol kormány bejelentése, miszerint módosítja a génszerkesztés szabályait, mert ezzel a döntéssel az Egyesült Királyság vásárlói hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel. Nem véletlen, hogy több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a szabályozás változásával és a génszerkesztett élelmiszerek bevezetésével kapcsolatosan. …

0 88
Share
A monogámia genetikai ok. Nyílméregbékák Sok nem-monogám állatfajnál a nőstények végzik kizárólag vagy többségében az utódok gondozását. A monogám fajoknál az utódgondozást a pár gyakran megosztva végzi. Ezeknél a békáknál az utódgondozás része az ebihalak egyesével történő átszállítása kikelést követően kisebb pocsolyákba. A nem-monogám eperbékánál (Oophaga pumilio, balra) az anyák végzik ezt a feladatot, azonban a monogám utánzó nyílméregbékánál (Ranitomeya imitator, jobbra) az apáknak jut ez a szerep. Fénykép: Yusan Yan és James Tumulty.

Mi lehet az oka annak, hogy egyes állatfajok egyedei elkötelezettek párjuk felé, mások meg nem? A Texasi Egyetem (Austin, USA) kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport – amerikai és brit kutatók mellett magyar kutatók is tagjai, többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa – tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. A …

0 420
Share
Emberi embriók - A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációja.

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. Az első bejelentett génszerkesztéseket Kínában végezték, ahol a vérképzési rendellenességgel kapcsolatos problémákat orvosoltak. A BBC hírportáljának tudósítása szerint a londoni Francis Crick Intézetben induló munka célja az emberi élet legelső napjainak komolyabb megértése. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, de a szerkesztett, génmódosított embriókat nem ültethetik …

0 864
Share