Magyar kutatók fejlesztése segíti az űridőjárás vizsgálatát.

A Föld körüli térségben zajló, elsősorban a Nap által vezérelt folyamatok neve összefoglalóan űridőjárás. A soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai által kifejlesztett, úgynevezett űridőjárási adattermékek támogatják a Föld körüli térségben zajló folyamatok monitorozását. Az Európai Űrügynökség ugyanis a mindennapi életünket segítő műholdak biztonságos működése érdekében folyamatosan monitorozza a Föld körüli térségben zajló folyamatokat. A fejlesztésnek köszönhetően biztonságosabbá válhat a Földhöz közeli világűr az űripari szereplők számára.

Aktív naptevékenységi időszakokban, mint amilyenben most is vagyunk, rövid idő alatt nagyon szélsőséges változások is végbemehetnek ebben a térségben. Ezek az extrém körülmények veszélyeztethetik a bolygónk körül keringő műholdak működését, valamint az azokra épülő technológiákat (pl. GPS navigáció, telefon, internet). Az Európai Űrügynökség (ESA) ezért számos olyan műholdat üzemeltet, amelynek célja a Föld körüli térségben zajló űridőjárási folyamatok folyamatos megfigyelése.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet a régióban elsőként, 2022 őszén vált az ESA Swarm DISC (Data Innovation and Science Cluster) konzorcium tagjává. Ennek célja az ESA által üzemeltetett Swarm műholdcsalád mérési adatainak feldolgozása. A magyar kutatók most azt próbálják megérteni, pontosan milyen folyamatok mennek végbe a szélsőséges körülmények kialakulásakor és lecsengésekor. Ezek javíthatják az ilyen események előrejelezhetőségét. Bozóki Tamás, az intézet tudományos munkatársa szerint segíthetik a műholdak üzemeltetőinek felkészülését is az extrém (pl. sugárzási) eseményekre, akik például vészhelyzeti forgatókönyveket dolgozhatnak ki, vagy ellenállóbb műholdakat tervezhetnek az új űridőjárási adattermékeknek is köszönhetően.

A magyar csoport az úgynevezett ultra alacsony frekvenciás (ULF) hullámtevékenységet jellemző adattermékek fejlesztésére kapott megbízást.

Ezek a hullámok kiemelten fontos szerepet játszanak a műholdakat fenyegető nagyenergiás részecskék energizálásában. A hullámok jellemző megjelenési helye jól leköveti a Földet körülvevő hideg plazmaburok (a plazmaszféra) külső határának mozgásait. Ez az eredmény azt mutatja, hogy a plazmaszféra külső határának kiemelten fontos szerepe van a hullámok keletkezésében és/vagy terjedésében.

Az magyarok által kifejlesztett algoritmus nemcsak megbízhatóan detektálja a hullámokat, hanem széleskörűen jellemzi is azokat. Az így létrejött adatrendszer és a kapcsolódó dokumentáció ma már szabadon elérhető az ESA erre a célra dedikált honlapján. A HUN-REN FI kutatóinak feladata azonban itt nem ér véget. Tovább dolgoznak a Swarm mérések innovatív hasznosításán, és nagy erőkkel készülnek az ESA hamarosan felbocsátandó NanoMagSat és SMILE misszóira is.

A kínai-európai SMILE misszió célja a magnetoszférának és az ionoszférának a geomágneses viharokra és szubviharokra adott válaszának vizsgálata helyszíni (in-situ) mérésekkel és újonnan fejlesztett távérzékelési képalkotó eljárásokkal. A HUN-REN FI kutatói a Swarm és a NanoMagSat konstellációk, valamint Földről végzett mérések alapján a szubviharok kialakulásának, lefolyásának és hatásainak megértéséhez járulnak majd hozzá.