A Dunakanyar rávezető szakaszán, Göd Duna-parti sávjában rejtőzik Magyarország egyik érdekes kerttörténeti helyszíne, a Huzella Kert (2031 Göd, Jávorka Sándor utca 14.).

Ez a vadregényes arborétum nem csupán botanikai gyűjtemény, hanem egy több mint száz évet átívelő kulturális és tudományos örökség lenyomata. Egy olyan hely, ahol arisztokraták, költők és tudósok élete és munkája fonódik össze. Tulajdonképpen, mindegyik kor rányomta bélyegét a kertre, napjainkban pedig az a nagy szerencséje, hogy a Füvészkert egykori és mostani vezetője is szívén viseli a sorsát. Így lehetséges, hogy 2026. március 25-én ismét megnyitotta kapuit az ELTE Huzella Kert.

A most 5,6 hektáros terület története a 19. századi birtokfejlesztésekig nyúlik vissza, amikor Széchenyi Ödön alakította a környék arculatát. Ezért mondhatjuk azt, hogy a kertben található különleges forrásrendszer és a romantikus tereprendezés ötlete részben a Széchenyiek korából ered. Később Arany László vásárolta meg a birtokot ők építették 1846-ban a birtok eredeti központi épületét, a kilátótornyos villát (már nincs meg). Majd az 1880-as években létrehozta a híres „Hunyadi-lakot”. De a költő nemcsak alkotni és pihenni járt ide, hanem aktívan gazdálkodott és szépítette is a kertet. Fákat ültetett, formálta a tájat, és itt találta meg azt a nyugodt alkotói közeget, ahol részben megszületett fő műve, a Délibábok hőse.

Arany János leveleiből tudjuk, hogy László:

Gödön érzi magát elemében, ahol a kertet csinosítja, fákat ültet és a szabadban dolgozik.

A korabeli visszaemlékezések és levelezések szerint a kert egyszerre volt fizikai és szellemi műhely. Arany László 1898-as halála után özvegye, Szalay Gizella maradt a birtok úrnője. Ő volt az, aki később eladta az ingatlant a Piatnik családnak, így került a kártyagyárosokhoz, majd tőlük tovább Huzella Elekhez.

Huzella Tivadar munkásságával a 20. században új fejezet kezdődött a kert történetében.

Az 1920-as évektől kezdve nem egyszerű nyaralót, hanem egy tudományos kísérleti teret hozott itt létre Dr. Huzella Tivadar (1886-1950) nemzetközi hírű orvosprofesszor, hisztológus és rákkutató. A Duna közelségére és a természetes forrásokra építve dendrológiai gyűjteményt alakított ki. Az általa létrehozott Alsógödi Biológiai Állomás a hazai biológiai kutatás egyik meghatározó központjává vált, ahol később olyan kutatók dolgoztak, mint Gimesi Antal. Huzella Tivadar 1950-ben bekövetkezett halála után a család – a professzor végakaratának megfelelően – a birtokot az államnak adományozta, azzal a szigorú kikötéssel, hogy ott biológiai kutatóhelyet és arborétumot kell fenntartani. Így 1951-től az ELTE Természettudományi Karához tartozó Gödi Biológiai Kert több egyetemi tanszéknek (Etológia, Immunológia, Növényszervezettan) adott otthont.

A kert intenzív kezelése 2000-ben szűnt meg. Ekkor ugyanis az itt működő tanszékek és laborok az ELTE Lágymányoson található központi épületeibe költöztek. A költözéssel pedig együttjárt a szakképzett kertfenntartó személyzet tevékenységének megszűnése. Bár napjainkban is csak két kertész van. Az épületek megüresedésével megkezdődött azok állagának romlása.

2011-ben a helyi védelem alatt álló Alsógödi Biológiai Állomás egy szenátusi döntés után a Füvészkert telephelyévé vált és betagozódott az egyetem botanikus kertjébe. Neve onnantól ELTE Füvészkert „Huzella Kert”-re módosult. A Huzella-család sírhelye ma is itt található.

A Huzella kert különlegessége a mikroklímájában rejlik

Ligeterdős terület, tele dendrológiai érdekességgel. A Huzella Kert hidrológiai viszonyairól érdemes tudni, hogy egy vízfolyásokban és hidrológiai értékekben igen gazdag terület. Adott a Duna közelsége és a Göd környékén található vízzáró agyagréteg, illetve a forrásokkal táplált tórendszer és az ártéri környezet. Mindemellett a változatos domborzati viszonyok lehetővé teszik ritka növényfajok fennmaradását is. Több mint 500 fásszárú faj található itt, köztük matuzsálemi mocsárciprusok, valamint páfrányfenyők és keleti bükkök. A kert felső részén kialakított pinetum a Huzella-korszak tudatos gyűjtőmunkájának eredménye, benne különleges tűlevelű fajokkal, például japán szugifenyővel és mamutfenyőkkel.

A Huzella kert szerkezete romantikus tájképi kertet idéző, természetvédelmi terület és most már történeti kert is. Nem szabályos, hanem a domborzatot követő, ligetes rendszerű. A természetes források – köztük az Arany-forrás – és az öt kisebb tóból álló vízrendszer egyedülálló ökológiai környezetet teremt. Kár, hogy a kert történetében a 2017-es szupercellás vihar komoly törést jelentett. Ekkor mintegy 50-60 idős fa pusztult el, dőlt ki. Köztük több, még a 19. századból származó példány. A károk helyreállítása azonban példás összefogással történt, amelyben kutatók, hallgatók és helyiek egyaránt részt vettek.

Ma a kert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjének telephelyeként működik, a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésével.

Oktatási, kutatási és természetvédelmi funkciói mellett egyre fontosabb turisztikai célpont lehet, ahol a látogatók egyszerre tapasztalhatják meg a természetközeli élményt és a magyar kultúrtörténet egyedülálló szeletét. Mindezt annak érdekében, hogy létrejöjjön egy olyan egyedi központ, amely közelebb hozza a természetet és az embert, miközben a tudomány is helyet kap benne.

A régen Bagoly Tanodaként működő faházat japán teaházra emlékeztető stílusban újították fel. Ez rendezvényekre is alkalmas lesz, amit bárki bérbe vehet majd, dunai panorámával. A fogadóépület mellett található régi magas kéményből kilátó lesz, de a kémény tetejéről már most látható, kamerák segítségével, az egész környék panorámája. Épületek felújítása, kemping és sok-sok program … ez várható a jövőben.

Tehát ambiciózus elképzelésekben nincs hiány. Tudatos döntés eredménye, hogy a kert átalakításakor leváltak a hagyományos energiahordozókról (gáz).

Így az újonnan alakított üvegház működéséhez szükséges rendszer energiaigényét a régi kémény (ebből lesz kilátó) oldalára szerelt napelemekkel biztosítják. Lesz itt gyógynövénykert is, ahol már most több magaságyás és egy nyitott pavilon is helyet kapott. Ez a terület várhatóan olyan oktatóhelyként fog debütálni, ahol a gyermekes családok workshopok, táborok keretében tanulhatnak boszorkánnyá válni a gyógy- és fűszernövények világában.

Küzdelem is vár még az üzemeltetőkre

Jónéhány invazív növénnyel kell megküzdeniük a kert fenntartása során a közeljövőben. Ilyen például a zöld juhar (Acer negundo), bálványfa (Ailanthus altissima), japánkeserűfű (Reynoutria japonica). Valójában én személy szerint azt gondolom, hogy a Huzella kert sorsa két olyan ember kezében van, akik nemcsak régóta dolgoznak együtt, hanem ugyanazzal az elhivatottsággal őrzik és formálják a kert jövőjét, mint korábban. Csak mostantól új, felcserélt szerepekben, de változatlanul közös céllal. Hiszen most Papp László botanikus lett a Füvészkert igazgatója és Dr. Orlóci László a Füvészkertért Alapítvány elnöke. Egy menedzser típusú vezető pedig kifejezetten előnyös a kert számára.

Ezzel a Huzella kert nem pusztán egy arborétum marad, hanem egy élő örökség, amely múltját megőrizve, de a jövő felé nyitva válik a közösség és a tudomány találkozási pontjává. Reméljük, maradandó értéket teremtve!

Nyitvatartás

Hétfő-vasárnap: 9:00-16.00

A hétvégi nyitvatartásokról kérjük, kövessék figyelemmel az ELTE Füvészkert weboldalát!

Jegyárak:

Kedvezményes: (diák, nyugdíjas, fogyatékkal élő) 500 Ft

Normál: (felnőtt) 1000 Ft

Források:

• Debreceni Péter: Huzella Kert helyi jelentőségű természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervének felülvizsgálata, 2014.
• Kiss Gábor: Villák és kertek a Dunakanyarban – Göd, kézirat, 2013.
• ELTE Füvészkert