Egy japán tanulmány a főemlősök depressziójával kapcsolatosan kimutatta a mediális frontális kéreg érintettségét.

Ez a világ első főemlős depressziós modellje az agyi aktivitás manipulálásával. A kutatóknak sikerült szabályozni a majmok agytevékenységét (amelyek főemlősök, mint az ember) és mesterségesen kiváltani a depressziót. A majmok kísérletekben való felhasználása várhatóan elősegíti a depresszió részletes mechanizmusának tisztázását és a megelőző kezelési módszerek és a gyógyszerkutatás támogatását. 

Még mielőtt valaki az állatkísérletek miatt kezdene prüszkölni, jó ha kicsit benézünk a japán színfalak mögé:

A depresszió egy mentális betegség, amelyet az intenzív depresszió és a motiváció hiánya jellemez. Ez veszélyezteti az egyén azon képességét, hogy aktív társadalmi életet élhessen. Japán híres a dolgozók túlhajszoltságáról és a szélsőséges mennyiségű túlórákról és a depresszió miatti öngyilkosságok magas számáról. Nem véletlen, hogy sok és komoly erőfeszítést tesznek a probléma megoldása érdekében. A magas elterjedtsége és a nagy társadalmi veszteség miatt sürgős, megoldandó problémának számít, amelyet mielőbb le kell küzdeni. Ráadásul a szigetországban a lelki problémákat szóba hozni még mindig a gyengeség és a szégyen jele, az ilyen jellegű bajokat a társadalom jobbára a szőnyeg alá söpri. A 2011-es nukleáris katasztrófa, a cunami és a COVID az egyébként is rossz helyzetet tovább súlyosbította. Bár az öngyilkosságok száma 2021-ben (21 007 fő) 0,4%-kal csökkent az előző évhez képest, a nők száma tavaly már második éve nőtt. Viszont továbbra is magas maradt a fiatalok körében elkövetett öngyilkosságok száma. 

Shinya Nakamura adjunktus és Kenichiro Tsutsui a Tohoku Egyetem Élettudományi Karának professzora, valamint a Tokiói Egyetemmel és a Showa Egyetemmel közös kutatócsoportjuk állatkísérleteket végeztek ismétlődő koponyán keresztüli mágneses stimuláció segítségével az agytevékenység vizsgálatára.

A depresszió kutatásakor eddig rágcsálókat, például egereket és patkányokat használtak, de ezek agyának fejlődése nagyon eltér az emberétől. A főemlősöknél ugyanis van egy jól fejlett mediális frontális kéreg, amely a homloklebeny belső része, ami részt vesz az érzelmek, a társasági élet és a motiváció szabályozásában. A japán kutatók szerint a depresszió agyi mechanizmusainak megértéséhez és a terápiás szerek kifejlesztéséhez rendkívül fontos volt egy olyan állatmodell létrehozása, amely pontosan reprodukálja a depresszió patológiáját. Ezért volt fontos, hogy olyan betegségmodellt dolgozzanak ki, amely az emberekhez hasonló főemlős majmokat használ, amelyek nagymértékben hasonlítanak az agy szerkezetére és működésére, valamint az ezeken alapuló kognitív és érzelmi funkciókra.

A japán makákókkal végzett vizsgálat során a világon először sikerült mesterségesen kifejleszteni a depressziót főemlősökben az agytevékenység manipulálásával.

A kísérletek egyértelműen kimutatták, hogy az agy mediális frontális kérgének diszfunkciója, amelyről korábban feltételezték, hogy összefüggésben állnak egymással, valójában depresszióhoz vezet. Az agyban gyenge elektromos áramot generáló készüléket alkalmaztak egy japán makákó fejbőrére, és a mediális frontális kéreg egy részét 1 Hz-es frekvenciával stimulálták, az úgynevezett rTMS-t. Ez a rész kiemelten kapcsolódik a depresszióhoz. Ily módon az idegsejtek aktivitását átmenetileg elnyomták, és a változásokat vizsgálták. Az inger után a majmok, amelyek általában mozognak és erőteljesen ápolják magukat a ketrecükben, vagy leülnek, vagy lefekszenek és aktivitásuk jelentősen csökken. A nyakhoz kapcsolt érzékelő által rögzített gyorsulás kumulatív értéke mintegy 20%-kal csökken. Ráadásul a kortizol stresszhormon szintje a vérben akár 40%-kal is megemelkedett, hasonlóan az emberi depresszióhoz.

A mediális frontális kéreg egy részének aktivitásának elnyomása csökkentette a majmoknál az aktivitást és növelte a vér kortizolkoncentrációját. Amikor a kísérletvezető a ketrec előtt állt, a majom általában aktív volt, például kinyújtotta a kezét. De a stimuláció után elfordult, lenézett, és hosszabb időre visszahúzódott a ketrecbe. Ráadásul, amikor azt a feladatot kapták, hogy szedjenek ételt a deszkán lévő lyukból, ezt csak akkor csinálták, ha a lyuk nagy és könnyen hozzáférhető volt, de azonnal abbahagyták, ha a lyuk kicsi és nehezen hozzáférhetővé vált.

Ezek a tünetek nem jelentkeztek, ha a mediális frontális kéreg más területeit hasonlóan stimulálták.

Ezt követően, amikor a ketamint, egy gyorsan ható antidepresszáns hatású anyagot intravénásan adták be, az aktivitás és a vér kortizolszintje jelentősen javult, még akkor is, ha a ketaminnak káros hatásai is vannak, és kábítószernek minősül. Összefoglalva: a majom mediális frontális kéregének egy része alacsony frekvenciájú rTMS-nek nevezett ingert kapott 1 hertzen. Depresszió alakult ki nála, de a tünetei ketamin hatására enyhültek. Eredmények sora mutatja, hogy a mediális frontális kéreg diszfunkciója, amelyről korábban azt gyanították, hogy depresszióval hozható összefüggésbe, valójában depresszióhoz vezet. Továbbá fontos szerepet játszik a normál hangulati és érzelmi szabályozásban.