A mesterségesen előállított húsok mellett, hamarosan szintetikus glutén is elérhető az intoleránsok számára.

Az új termék milliók számára hozhat megkönnyebbülést és boldogabb életet! A gluténérzékenység, vagy tudományos nevén cöliákia, genetikus eredetű autoimmun betegség, melynek következtében az érintettek szervezete nem tolerálja a búza, rozs, illetve árpa magjában található glutén fehérjéit, így az azt tartalmazó ételek úgy, mint kenyér, tészta fogyasztása esetükben gyulladásos reakciót okoz. A korábban lisztérzékenységnek nevezett betegség, a vékonybél bolyhainak pusztulásával, nyomában fellépő hasmenéssel, haspuffadással, ennek következtében súlyvesztéssel jár.

Közvetetten fellép a kóros étvágytalanság, bőrpír és rossz közérzet is. A szervezet mikro- és makrotápanyag felvétele nem működik kielégítően és az úgynevezett malabszorpció következtében hiánybetegségek léphetnek fel. Az út végén pedig az 1-es típusú cukorbetegség rémképe is felbukkan. Gluténérzékenységben Észak-Amerikában és Európában a népesség 0,5-1 százaléka szenved, a világ többi részéről csak hozzávetőleges adatok vannak, de körükben is hasonló az előfordulási-ráta.

Kiugró értéket Svédország mutat, ott minden háromszázadik ember gluténérzékeny, a csecsemők korai hozzátáplálása miatt!

Természetesen a fejlett világban könnyen észre lehet venni ezt a fajta érzékenységet, vagyis a gluténszenzitív enteropátiát. Az egészségügyi rendszer a szűrővizsgálaton hamar kiszűri a potenciális betegeket, vagy esetleg a genetikai hajlamot állapítja meg. Sajnos így is sokan ,,rejtőzködnek”, hiszen az autoimmun betegség bármelyik korcsoportban előjöhet. Az már biztos, hogy a nők jobban érintettek, mint a férfiak, azonban a legtöbb esetben szerencsés módon, már gyermekkorban fény derül a problémára.

A diagnoszták segítségére szolgál, hogy ma már célirányosan vizsgálják a gluténérzékenységet a hasonló tünetekkel orvoshoz fordulók. Emellett összeírták az összes szóba jöhető immunválaszt és kóros elváltozást, ami csak szóba jöhet. Bár gyakran előfordul, hogy a páciens, a tünetek miatt puszta gyanakvásból vagy a fájdalmat csökkentendő, gluténmentes étrendre áll át; ebben az esetben az indikátoros tesztek negatívak lesznek. Ennek ellentéte, amikor a beteg hiába gluténérzékeny, a klasszikus tünetek rejtve maradnak.

A hasonló esetek miatt, a provokációs – glutén-adagolásos – szerológiai tesztek, a szöveti mintavétellel együtt alkalmazandók!

A glutén vagy sikér, ami ennyire rendkívül veszélyes tünetekkel jár két fehérje, a gliadin és glutenin keveréke. A gabonafélék magjában található, csírát tápláló szövetben, az úgynevezett endospermiumban található. Ilyen gabonafélék a búza, rozs, tönkölybúza, árpa, aszalt tönköly, alakor, tönkölykeményítő, kamut, tritikálé. A zab csak akkor kerül tiltólistára, ha a betakarítás vagy egyéb mezőgazdasági feldolgozás során más gabonafélék gluténjával szennyeződik. Bár a zabban található avenin képes hasonló tüneteket kiváltani, mint a glutén, fogyasztása napi 100 gramm felett, egyéni elbírálás, javallat alá esik.

Szerencsére a gluténérzékenység az egyetlen olyan autoimmun betegség, amely a kiváltó ágens megszüntetésével, vagyis gluténmentes diétával abszolút mértékben kezelhető. Mivel az érzékenység sokaknál egy adott spektrumon belül szoródik, kisebb mennyiségben pár beteg nagy biztonsággal mégis fogyaszthatja. Ez olyan kulturális aktusok esetében releváns, mint a katolikus vallás miséinél az úrvacsora áldozása vagy a zsidó kovásztalan kenyér ünnepe, a pészach.

A zsidó, valamint a prostestáns egyházak az élet védelme érdekében hajlanak a gluténmentes lehetőségekre, míg a katolikus egyház még mindig maradi álláspontot képvisel.

2002 óta, minden május 3-án tartják a gluténérzékenység világnapját, amelyet az európai lisztérzékeny szövetségek közös szervezete hozott létre. Elképzelhető azonban, hogy pár év múlva már más betegség összetartozási napja fogja elfoglalni ezt a dátumot, köszönhetően egy izraeli-amerikai cégnek. A kaliforniai és tel-avivi irodával is rendelkező biotechnológiával foglalkozó, 2016-ban alapított Ukko, sikeresen vont be 47,7 millió dollárt, amit teljes egészében az ígéretes kutatásaira költ.

A cég profiljában jelenleg két fő kutatási irányt különböztethetünk meg markánsan. Az egyik a mogyoróallergiával foglalkozik, míg a másik a gluténérzékenységgel. Anat Binur társalapító és CEO szerint a cég forradalom előtt áll. Ezt érezhették meg a befektetők is. Olyanok nyúltak a zsebükbe, mint a Bayer gyógyszeripari óriás, a Continental Grain Company, a PeakBridge Ventures, a Skyviews Life Science és a Fall Line Capital, Khosla Ventures. Még a TIME Ventures-t működtető befektetőguru, Marc Benioff is beszállt.

A bio-tech startup azért lett ilyen felkapott, mert újfajta módon viszonyul a problémához.

Anat Binur szerint az Ukko rendelkezik a technológiával, amellyel felerősítheti a tudományos lehetőséget és ötvözheti az adatokkal, ami teljesen új alapokra fogja helyezni a táplálkozást és a gyógyszerezést egyaránt. A cég módszere, hogy allergiás emberek véréből antitest-mintákat vesznek. A milliónyi antitestből molekuláris térképet készítenek, amelyből megjósolható, hogy pontosan melyik élelmiszer-komponens, fehérje váltja ki az allergiás reakciót.

Miután az azonosítás megtörtént, magától tanuló algoritmusokat vonnak be a további elemzésekbe. Ezek az algoritmusok olyan növényorvostani és élettani megoldásokat keresnek, ami adott fehérjeszekvenciát úgy változtat meg, hogy az a szerkezetét megtartsa, vagyis ,,ugyanaz” a növény maradjon. Az eljárások után, az élelmiszeripari termék ugyanaz marad, viszont többé már nem allergizál. Ez az eljárás úgy segít a gluténérzékenyeknek, hogy a glutén fehérje összetételének megváltoztatásával ártalmatlanná teszi a gabonaféléket.

A Big Data elemzésére ebben az esetben azért van szükség, hogy a ,,sebészkés” a lehető legpontosabban vágjon!

Az antitestek kémiai hasznosulása és az eddig megismert tünetek összepárosításából meg lehet érteni, hogy a mi a közös pont az élelmiszer-érzékenyeknél. A genomszerkesztő eljárások pedig lehetővé teszik a cég számára, hogy újraírják a DNS-t, hogy az új fehérjéket építsen be a sejtekbe. A kutatások klinikai szakaszba érkeztek. Ha az elgondolást sikerre vitték, akkor a befektetők végre pénzre válthatják befektetéseiket.

A piacra lépésnek több lehetősége is felmerült már. Vagy mesterséges ,,glutént” hoznának létre, mint étrend-kiegészítő, amit a gluténmentes termékekhez lehetne adagolni, vagy saját élelmiszer márkákat dobnának piacra. A megváltoztatott fehérjékkel rendelkező gabonaféléket akár nagyüzemi mezőgazdasági termesztésbe is bevonhatnák. Valószínűleg igazán erős lábakon akkor állna az Ukko, ha kombinálná mindhármat.

A gluténmentes termékek piaca csak az Egyesült Államokban csaknem 10 milliárd dollár (2019) értékű. Ebben az ütemben, a növekedés előreláthatólag megduplázza ezt az értéket.

A monetizációtól eltekintve, az Ukko megoldása bármilyen ételallergiára jó megoldást jelenthet. Ha a szója-, tej-, tojás-, mogyoróallergiások fellélegezhetnek, az azt fogja jelenteni, hogy több millióan férhetnek hozzá azonos tápanyagmennyiséghez, miközben az ételallergia és gluténérzékenység többé már nem jelenthet problémát a Földön.