A szülői elidegenítés is gyermekbántalmazás


A szülői elidegenítés is gyermekbántalmazás
Olvasási idő: 3 perc

A szülői elidegenítés (Parental Alienation) jelensége kevéssé ismert Magyarországon.

Pedig a szakemberek szerint a probléma jelentős és a családon belüli gyermekbántalmazás legelterjedtebb formája. Egy egészséges érzelmű gyermek mindkét szülőjét szereti. Természetes bizalommal,  gyermeki ragaszkodással és kötődéssel van a szülei iránt. Akkor is, ha a szülők életközössége felbomlik. Szülői elidegenítés esetén az egyik szülő a másik szülővel szembeni saját ellenérzéseit éli meg úgy, hogy abba bevonja a közös gyermeket. Manipulatívan, befolyásolással, súlyosabb esetben érzelmi zsarolással, fenyegetéssel igyekszik a másik szülő ellen fordítani. Célja, hogy a gyermek az elidegenítő szülő értékítéletét vegye át. És mintegy a szövetségesévé válva, a gyermek vele azonos álláspontot képviselve formáljon véleményt.

Mindeközben az elidegenítő szülő figyelmen kívül hagyja a gyermek érzéseit,

a másik szülője iránt érzett szeretetét, természetes ragaszkodását, kötődését. Az elidegenítés következményeképpen – hosszú távon, vagy akár örökre is – a gyermek teljesen eltávolodik a másik szülőtől vagy családtagjától, aki mindezt negatív gyermekkori élményként éli meg. Ennek következtében magatartásbeli, kognitív, lelki és érzelmi problémák, súlyos esetben pszichoszomatikus tünetek jelenhetnek meg nála.

Az esetek jelentős részében a gondozó szülő oldaláról jelenik meg elidegenítési szándék, mintegy kizárva a másik – általában különélő szülőt – a gyermek életéből. Különbséget kell tenni a gyermekben tüneteket eredményező “kóros” elidegenítés és a gyermek és szülő közötti valós elidegenedés között. Előbbi esetében a gyermekben nincs racionális indok és megélt élmény az elidegenített szülővel kapcsolatosan.

Az elidegenedés a gyermek családi viszonyainak kóros következményeként mutatkozik meg akkor, ha a gyermek – külső befolyás hatására és megfelelési kényszerből – ok nélkül vesz fel elutasító és bántó magatartást az általa korábban szeretett szülőjével szemben. A valós elidegenedés annak következménye, amikor maga a szülő ártalmas a gyermekre és a szülő-gyermek kapcsolatra. És közvetlenül a szülő az, aki sértegető, bántó viselkedést alkalmaz a gyermekkel szemben, vagy érzelmileg elérhetetlen számára.

A szülői elidegenítés is gyermekbántalmazás és a gyermek számára káros következményekkel járó folyamat.

Nemzetközi viszonylatban mára már több ország is törvényalkotói szinten kezeli

ezt a – gyermekvédelmi szempontból hatványozottan beavatkozást igénylő – romboló jelenséget. Magyarországon a problémakört sokan nem látják át. Nem kap kellő figyelmet és hangsúlyt sem a szakemberek, sem a törvényalkotók részéről.

A jelenség ismertetése és bemutatása céljából az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület – társadalomkutató, jogi és pszichológus szakemberek bevonásával – május elején már a második konferenciát szervezte meg.

Minél több szakember figyelmét fel kell hívnunk a problémára és a lehetséges megoldásokra. A szülői elidegenítés a gyermek számára akár egy életre szóló sérülést is okozhat. Ez egy jól körülhatárolható jelenség, ami nagyon sok családban előfordul – nyilatkozta Szaniszló Csaba, az Egyesület elnöke.

Hazánkban a Szülői Elidegenítési Szindróma (PAS), mint a gyermekben manifesztálódott tünetegyüttes vizsgálata nem képezi az alap vizsgálati protokoll részét a szülői felügyelet rendezése iránt kezdeményezett eljárásokban. Viszont a vizsgálat lehetőségét sem zárja ki jogszabály, amennyiben a kirendelő hatóság vagy bíróság azt igényli (31/2008. IRM Rend. 20.§.).

Nagyobb probléma e téren az, hogy a szülői elidegenítés megbízható vizsgálatára, a szimptómák (tünetek) felismerésére és diagnosztizálására hazánkban a szó legszorosabb értelmében, csupán 1-2 szakértő rendelkezik kellő szakmai ismerettel és felkészültséggel. Tovább fokozza a problémát, hogy gyakorta szükséges lenne a válási szituációval fellépő rosszindulatú szülő szindróma (DRMPS) vizsgálatára is. Melyet csakúgy mint a PAS-t, a szakértők még csak nem is ismerik.

Itthon a szülői elidegenítés (PA), illetve a szülői elidegenítés szindróma (PAS) tüneteinek felismerése és bizonyítása szakavatott szakemberek bevonását követeli meg a hatósági eljárásokban. Ehhez a gyermekvédelmi, családsegítői területen dolgozó szakemberek, pszichológusok, pszichiáterek képzése, továbbképzése szükséges.

Magyarországon a még kialakulóban lévő bírói ítélkezés csak most kezdi felismerni a probléma létét és jelentőségét.

Egyes országokban (Ausztria, Románia, Brazília, Mexikó) a szülői elidegenítés bűncselekménynek minősül. Az USA-ban egyes bíróságok a szülői elidegenedést a gyermekkel való visszaélés formájának tekintik.

A családbomlások során a váltott elhelyezés/váltott gondoskodás gyakorisága a világon egyre növekvő tendenciát mutat. Egy tanulmány szerint az EU-s tagállamok közül Svédországban a legmagasabb a váltott gondoskodásban élő gyermekek aránya. Míg az 1990-es évek elején a gyermekek mindössze 4%-a élt felváltva a szüleinél, 2017-ben ez az arány már 28%. A váltott családmodell Németországban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy számos nyitott kérdés nehezíti még ezt a fajta megoldást. Kérdés, hol legyen a gyermek állandó lakcíme, kinek fizessék a családi pótlékot, hány TB kártyája lehet a gyermeknek.

Kérdés, hol legyen a gyermek állandó lakcíme, kinek fizessék a családi pótlékot, hány TB kártyája lehet a gyermeknek.

Franciaországban 2002. március 4-én vezették be a váltott elhelyezés/gondoskodás intézményét, mint prioritást a válásban érintett családok esetében. 2006 óta itt a bíróság a váltott elhelyezés lehetőségét vizsgálja elsődlegesen. A franciák a kéthetes ciklust preferálják: a gyermek egy hetet az édesanyjánál, egy hetet pedig az édesapjánál tölt.

Hazánkban ez a fajta családmodell szinte még ismeretlen és ellenállásokba ütközik. Leginkább a képzetlenség és az elvet megalapozó ismeretek, kutatási eredmények ismeretének hiánya miatt. A konferencia hazai és nemzetközi előadó-szakemberei a jelenséget, valamint annak lehetséges megelőzési, feloldási formáiról beszéltek.



Previous Dominanciaviszonyok a kutyák között
Next Ted Bundy, az ártalmas szépfiú!

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.