A világ első úszó atomerőműve – a 10 legfontosabb tény


A világ első úszó atomerőműve
Olvasási idő: 3 perc

Mostanában sokat hallhattunk a világ első úszó atomerőművéről. Pozitív és negatív vélemények sora jelent meg a médiában, de a tényeket eddig kevesen mutatták be.

Mi összefoglaltuk azokat a kiemelkedő információkat, amiket a világ első úszó atomerőművi blokkjáról, a Lomonoszov Akademikusról tudni érdemes.

Napjainkban egyre jobban előtérbe kerül a fenntartható energiaellátás és a környezettudatosság kérdése. Bár néhány környezetvédő szervezet hevesen állítja, hogy az úszó atomerőmű káros a környezetre, számos tény ennek ellenkezőjét támasztja alá.

A 2018. április 28-án – a szentpétervári Balti Hajógyárból – Murmanszkba útnak indított világ első úszó atomerőművi blokkja nevét a XVIII. században élt világhírű orosz tudósról, Mihail Lomonoszovról kapta. Négy tengert átszelve (Balti-, Északi-, Norvég- és Barents-tenger), 4000 kilométert megtéve május 17-én érkezett Murmanszkba. Két nappal később 19-én ünnepélyes keretek között fogadták az orosz jégtörők báziskikötőjében, ahol az úszó atomerőmű KLT-40C típusú reaktorait üzemanyaggal töltötték fel. Ezt követően ismét nagy utat tett meg és október 2-án az Atomflot murmanszki kikötőjében a gyártó cég Balti Üzem szakemberei befejezték a nukleáris fűtőelemek betöltését a hajó bal oldali, második reaktorába is.

A világ első úszó atomerőműve – a 10 legfontosabb tény

  1. A Lomonoszov Akademikus úszó atomerőmű végső állomáshelye a csukcsföldi Pevek városa. Itt a hálózatra való csatlakozás után mint a világ első úszó atomerőműve, a legészakibb nukleáris létesítményként fog üzemelni. A reaktorok fizikai indítása után, 70 tagú személyzettel a fedélzetén várhatóan 2019 nyarán vontatják át az északi hajózási útvonalon a peveki állomáshelyre. Jelenleg már zajlik a fogadásához szükséges part menti infrastruktúra kiépítése, ami a biztonságos kikötéséhez és üzemeltetéséhez szükséges mólók, hidraulikus létesítmények és egyéb épületek kivitelezését jelenti.
  2. Az úszó atomerőműbe két KLT-40C reaktort építettek be (amelyek 70 MW villamos teljesítménnyel rendelkeznek, jelentős mennyiségű hőenergiát képesek előállítani normál üzemmódban). Ez egy hozzávetőleg százezer lakosú város folyamatos energiaellátását lenne képes biztosítani. A blokkok sziget üzemmódban is üzemelhetnek és alkalmassá tehetők tengervíz sótalanítására.
  3. Az orosz atomtudósok és hajóépítők által tervezett reaktorblokkot egy 144 méter hosszú, 30 méter széles és 21 000 tonna vízkiszorítású hajótestre építették. Az Északi-sarkkörön túl üzemelő, több száz reaktor/év biztonságos működtetését maguk mögött tudó orosz atomjégtörő-flottával szerzett tapasztalatok felhasználásával építették meg és a jármű vontatás segítségével képes a helyváltoztatásra.
  4. A világ első kis teljesítményű mobil atomerőművi blokkja a Lomonoszov Akademikus név mellett a 20870-as projektszámot viseli. Jelenleg ez a „hajó” jelenti a kis teljesítményű mobil egységek sorozatának legfontosabb projektjét. A későbbi úszó atomerőművek feltehetően az északi és távol-keleti területeken működnek majd, és céljuk az lesz, hogy energiával lássák el a távoli iparvállalatokat, a kikötőket, illetve biztosítsák a nyílt tengeren lévő olaj- és gázfúrótornyok energiaellátását.
  5. Az úszó atomerőmű, tervezésének köszönhetően, rendkívül biztonságos. Minden lehetséges kockázatra felkészítették. Képes ellenállni egy cunaminak vagy akár más természeti csapásnak is, mint például egy földrengés. Az úszó atomerőmű teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági követelményeinek és önmagában nem jelent veszélyt a környezetre.
  6. A reaktorokban a nukleáris üzemanyagot csupán 3-5 évente kell kicserélni. Az erőmű tervezett üzemideje pedig 40 év, ám ez akár 50 évre is kitolható. Nem vitatható, hogy Oroszország a hasonló reaktorokkal kapcsolatban több évtizedes üzemeltetési tapasztalattal, valamint kipróbált és bevált technológiákkal rendelkezik. Ez a technológia kiválóan alkalmas arra, hogy távoli területek, adott esetben gazdaságilag fontos partvidéki területek hő- és villamos energiával való ellátását biztonságosan, fenntartható módon, és a klímavédelmi céloknak is megfelelően szén-dioxid kibocsátás-mentesen biztosítsák.
  7. Az erőmű nincs helyhez kötve, ezért szükség esetén oda lehet vontatni, ahol áramra és hőenergiára van szükség. Az extrém téli hidegben, amikor a hőmérséklet -60 fok alá esik, a közlekedési infrastruktúra hiánya miatt a távoli területek csak a nukleáris energiára támaszkodhatnak a gazdaságos és folyamatos villamosenergia-ellátás érdekében.
  8. Az úszó atomerőművi blokk a bilibinói atomerőművet és egy erősen szennyező régi szénerőművet is kivált,  a jelenlegi szinthez képest évi 50 000 tonnával csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást. Tiszta, biztonságos és megbízhatóan rendelkezésre álló energiát biztosít majd Csukcsföld lakosságának. (Az 1974 óta üzemelő bilibinói 1-es blokkot a tervek szerint 2020-ban állítják le, a teljes erőmű bezárását pedig 2021-re tervezik.)
  9. Mint korábban már leírtuk, az atomerőműbe két KLT-40C típusú reaktort építettek be 70 MW villamos és 300 MW hőteljesítmény biztosítása érdekében. Az ilyen típusú erőművek képesek folyamatosan üzemelni és ezért rendkívül gazdaságosak. Sajnos 100%-ban megújuló energiaforrásokkal nem biztosítható az energiaellátás a sarkkörön túli területek -60 fokos hidegében. Sem a nap-, sem a szélerőművek nem képesek folyamatosan energiát termelni. Erre kizárólag az atomenergiát vagy a szenet használó erőművek képesek. Ez utóbbiak viszont erősen környezetszennyezőek.
  10. A Roszatom orosz állami atomenergetikai cég számára kiemelkedően fontos a nukleáris biztonság elsőbbsége és projektjeinek társadalmi elfogadottsága egyaránt, ezért is működik együtt szorosan az érdekelt felekkel. A környezetvédők többsége kifejezetten támogatta ezt a projektet, amely csökkenti az északi-sarkvidéki területen a szén-dioxid és más káros anyagok kibocsátását. A Lomonoszov Akadémikus úszó atomerőművi blokk építése és helyszínre juttatása is a lehető legátláthatóbb módon zajlott, független nukleáris hatóság felügyelte a teljes folyamatot.

10+1 Már a második generációs úszó atomerőműveken is dolgoznak, amelyet optimalizált úszó atomerőműveknek neveztek el. Ezek két RITM-200M reaktorral épülnek, teljesítményük pedig egyenként 50 MW lesz.

Talán nem meglepő a fent összefoglaltak alapján, hogy az úszó atomerőművek iránt nagyon nagy a nemzetközi érdeklődés.

A világ első úszó atomerőműve tények
 
 

 



Previous A sötét foton és egy lehetséges ötödik kölcsönhatás hordozói
Next Hogyan vásárolnak a magyar emberek?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 + 20 =