Az akusztikus tükrök veszélyesek a denevérekre


Az akusztikus tükrök veszélyesek a denevérekre

Német és magyar kutatók a hang visszaverődésével kapcsolatos új kutatási eredményei fontos természetvédelmi jelentőséggel bírhatnak.

Egy, a hang visszaverődésével és a denevérek érzékelésével kapcsolatos tanulmány, amely Zsebők Sándor, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tudományos munkatársának és a németországi Max Planck Institute für Ornithologie kutatóinak közreműködésével készült még a tavalyi évben, kiderítette, hogy a tájékozódáshoz ultrahangos echolokációt használó denevérek veleszületett módon, a vízfelületeket azok akusztikus sajátosságai alapján ismerik fel.

A víz felszínére érkező hanghullámok, amennyiben azt a denevérek repülés közben a vízfelszínhez képest hegyesszögben közelítik meg, túlnyomó részt nem az állat felé verődnek vissza, hanem tőlük távolabb. Ebből kifolyólag a vízfelszínt akusztikus tükörnek tekinthetjük. Mivel a természetben ez az egyetlen kiterjedt vízszintes sima felület, a hangvisszaverődés jelensége egyértelműen segíti a szomjas denevéreket a víz megtalálásában. Viszont bármely ember alkotta vízszintes sima felszínről a denevérek inni próbálnak, hiszen az ilyen tereptárgyak megjelenése evolúciós léptékben újkeletű, melyhez az állatok még nem tudtak alkalmazkodni.

Az akusztikus tükrök veszélyesek a denevérekre - Ahogyan a fényszennyezés jelentősen befolyásolja számos gerinctelen és gerinces faj életét, az akusztikus tükrök az echolokációt használó denevérek számára lehetnek veszélyesek.Az új tanulmány azt vizsgálta, hogy függőleges akusztikus tükrök közelében a denevérek hogyan viselkednek. A laborvizsgákatok során azt tapasztalták, hogy a denevérek a függőleges sima felületeknek nekirepülnek. A videó és hangelemzés során arra jutottak a szakemberek, hogy a felülethez kis szögben érkező denevérek megtévesztő módon olyan nyílásként érzékelték a függőleges sima felszínt, amelyen át kijuthatnak a kísérleti szobából. Szintén megfigyelték, hogy nemcsak a visszhang hiánya, hanem a sima felületekről merőlegesen, az állat felé visszaverődő hanghullámok orientációja is befolyásolja a denevérek döntését egy adott szituációban. A kutatók terepi vizsgálatok során több denevérfaj esetén is azt tapasztalták, hogy a függőleges sima felületeknek a természetben is nekirepülnek az állatok, így elmondható, hogy egy általános jelenségről van szó.

Pontosan úgy, ahogyan a fényszennyezés jelentősen befolyásolja számos gerinctelen és gerinces faj életét, lehetnek veszélyesek az akusztikus tükrök az echolokációt használó denevérek számára. Ez jelenti  mind a vízfelszín imitációja, mind az ütközéskor történő sérülést.



Previous Április 11. a Magyar Költészet Napja
Next Idős kutyáknak számítógépes játék

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.