A harangok amellett, hogy több ezeréves múlttal rendelkeznek, azon kevés tárgyaink közé tartoznak, amelyek változatlanok maradtak mind alakjukban, valamint funkciójukban.
A templomokban a harangok egészen távolig elhallatszó szép, zengő hangon szólalnak meg, mind a mai napig. A www.magyarharangok.hu oldal egyetlen szép mondattal össze tudta ezt foglalni: „Gyász és örömünnep, viszály és összefogás, emlékezés és büszkeség, hit és csüggedés kötődik hozzájuk, vagy jelenik meg a feliratukon.”
A régebbi időkben harangok jelezték az emberek számára az élet különböző történéseit. Misére hívták őket, harangoztak reggel és este, valamint vihar közeledtével, sőt halálesetkor is. A harangokat történetek és legendák is övezik, amik lehetnek hátborzongatóak, könnyesen szépek vagy éppen hősiesek.
Galgahévíz titokzatos harangja
Galgahévíz titokzatos harangjának legendája egészen a tatárjárás időszakára nyúlik vissza. A legenda szerint, amikor a tatárok betörtek Magyarországra, a helyi lakosok azért, hogy a tatárok ne rabolhassanak el semmit, összeszedték a kolostor összes kincseit és elásták azokat. A templom harangját pedig elsüllyesztették a közeli mocsárban. Úgy tartják, ha veszély közeleg, a harang megszólal a föld mélyéről.
Azonban a szerb alapítású Grábóc község ezt a legendát másképp meséli. Az ő legendájuk szerint a kolostortól nem messze volt egy falu és egy templom. A harangot elásták, ami újhold idején, éjfél tájban szólal meg.
Nyíregyháza legendája, Harangod
Az 1200-as években Nagykállótól nem messze volt egy kis falu, Búzna Dada. A falu népe a hírnököktől azt a hírt kapta, hogy jönnek a tatárok, akik gyilkolnak, fosztogatnak és elégetnek mindent. Így hát a falubéliek mindent, amit csak lehetett magukhoz vettek, élelmet, állatot, tárgyakat és egy mocsárba menekültek. A templom felé azonban egy öreg pap megállította őket és azt kérte tőlük, hogy vigyék magukkal a harangot is. Az emberek nem kellett kétszer mondani, már vitték is magukkal a harangot, majd tutajra szálltak.
Csakhogy a tutaj megbillent és a harang a vízbe merült. Búzna Dada egykori lakói felépítettek egy új települést, Kállót, ahol templomot is építettek, ám az sokáig harang nélkül állt. A legenda szerint olykor őszi estéken, észak felől még hallani az elveszett harang hangját. A régiek állítólag, ilyenkor azt mondták az öreg papnak: „Hallod, atya! Ott szól a harangod!” Ma már azt a települést, ahol a harang elveszett, Harangodnak hívják.
Eszter-harang
Bató István kereskedőnek és feleségének Imre Eszternek 1837-ben született egy kislányuk, akit ugyancsak Eszternek neveztek el. A leány 18 éves korában férjhez ment egy ügyvédhez, Piskóty Jánoshoz. Azonban a férfi rövid időn belül meghalt, Eszter pedig visszaköltözött az atyai házba. Ám nemsokára ő is életét vesztette. A Bató családot nagyon megrázták a történtek, Eszter szobáját éveken keresztül érintetlenül hagyták.
Bató István lánya emlékére hatalmas harangot öntetett. A szájhagyomány szerint a család az összes ékszerét eladta a harangöntés érdekében. A harangot a lány halálának évfordulóján 1866. május 13-án szenteltették fel és szólaltatták meg először. A szoba ma a Nyilas Misi Református Ifjúsági és Missziós Központban található meg.
Déli harangszó
II. Mehmed szultán serege, 1456-ban Magyarország ellen indult el. Ugyanebben az évben június 29-én III. Callixtus (magyarosan Kallixtusz) pápa bullájában elrendelte, hogy a templomokban a harangokat délután 15:00 és 18:00 óra között félóránként szólaltassák meg, háromszor. Ugyanígy naponta háromszor imádkozzanak a hívek. 1456-ban minden idők egyik legnagyobb keresztes hada gyülekezett Bécs környékén.
Azonban a keresztesekig a szultán serege nem jutott el, mivel a Hunyadi János és a Kapisztrán János által vezetett sereg megállította őket Nándorfehérvárnál. A végső összecsapás 1456. július 22-én volt, amikor Hunyadiék megsemmisítő csapást mértek a szultáni seregre. Bár sokan ezt a győzelmet, az ima erejének tulajdonították, az tévhit, hogy a pápa a nándorfehérvári csata győzelmének emlékére rendeltette el a déli harangozást.
Évekkel később VI. Sándor pápa a korábbi III. Callixtus pápa bulláját megújította 1500. augusztus 9-én, ez szólt arról, hogy „a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg jelezve, hogy a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség.”
Harangmonda
A templomi harangokhoz azonban helyi, történeti, illetve szokásmagyarázó mondák is kötődnek. Magyarország talán egyik legismertebb történeti mondája az, amikor a magyarok a törökök elől kútba, mocsárba süllyesztik a harangot. Sok történet úgy tartja, hogy a harang, minden hetedik év karácsonyán megszólal. Mondák szólnak a nem szokványos időpontokban történő harangozásról is, mint például Kőszegen minden nap 11 órakor harangoznak. A monda szerint azért 11 órakor, mert ekkor űzték ki csellel a törököket a magyarok.
Magyarországon a harangok népszerűségét a sokféle közmondás is tanúsítja. Mint például a szófukar emberre azt szokták mondani, hogy hallgat, mint a néma harang. Ha valaminek az elmúlását észlelik, arra pedig azt, hogy megkondítják felette a harangot. A reménytelen kimenetelű dolgokra: ennek már harangoztak. A magas emberekre azt szokták mondani, hogy hosszú, mint a harangláb.
A harangmondák, illetve legendák nem csak Magyarországon, de a világ számos táján, városokban és falvakban egyaránt ismertek.
Kívánságteljesítő harang
Az 1534-es években Bledi-sziget várában, Szlovéniában élt egy fiatal és vigasztalhatatlan özvegy. A férjét a rablók megölték majd a testét az ottani tóba dobták bele. A fiatal özvegy az összes ékszerét, aranyát és ezüstjét összegyűjtötte, azzal a céllal, hogy egy kis harangot öntet ki belőlük a férje emlékére, valamint a szigeti kápolna részére.Azonban a harang nem érkezett meg, mivel egy nagy vihar felborította azt a csónakot, amin a harangot szállították. Szomorúságában az özvegy eladta minden vagyonát, a bevételt egy új templom felépítésére adományozta, majd belépett egy kolostorba, ahol hátra lévő életét élte. Halála utána a pápa Franziskusu Patavinus harangot öntetett emlékére és elküldette a Bledi-szigetre. A legenda úgy tartja, ha a harangot valaki megkongatja, annak teljesül a kívánsága.
Napsütést hozó harang
A Zsigmond-harang Lengyelország legnagyobb harangja, melyet I. Zsigmond kérésére öntöttek ágyúkból, 1520-ban. A harang 11 tonnás, 2 méter magas, nyelvének a súlya pedig 3 mázsa, lengyel és litván címer díszíti. A harang megszólaltatásához 8-12 ember szükséges. A legenda szerint a harang hangjára a nap kisüt és eloszlanak a felhők. Egy másik legenda szerint pedig, ha egy lány megérinti a harang nyelvét, akkor hamarosan megházasodik majd. A harangot csak fontos események alkalmával, egyházi ünnepeken, valamint állami ünnepeken szólaltatják meg. Mint például, az új pápa megválasztásánál, vagy húsvétkor. Utoljára a lengyel elnök gyászszertartása alatt szólaltatták meg, 2010-ben.
Angliai Atlantisz
1286-ban az angliai várost, Dunwich-t, amely a kor legjelentősebb kikötővárosa volt, egy tomboló vihar az egész települést lerombolta. Később, a 14. században két özönvíz csak újabb épületeket sodort el, az erózió hatására az épületek nagy részét elnyelte a tenger. Stuart Bacon a Southampton Egyetem régészprofesszora Dunwich város feltárását kezdeményezte 1970-ben. Az eltűnt város hat templomát, egy kolostorát, valamint három kápolnáját találták meg a tenger mélyén. A kis város lakói szerint, még a mai napig is hallják a tengeri hullámokból kiszűrődő harangok zúgását.
Az ellopott harang
Egy középkori legenda szerint, Newingtonban az ördög személyesen elvitte a templom harangjait, mivel bosszantotta a misére hívó harangok zendülése. Az ördög oly erővel ugrott le a templom tornyából, hogy patájának nyoma, ma is látható a katedrális előtti köveken.
Álombeli látomás
Úgy tartják, hogy a csengők és harangok létezését talán a következő itáliai legendának köszönhetjük. Campana tartománybeli Nola város akkori püspökének álombeli látomása volt. Miután a püspök esti imádsága közben elaludt, ragyogó angyalkák vették körül, akiknek a kezeikben virágok voltak. Amint az angyalkák megrázták a virágokat, azok csilingelő hangon megszólaltak. A legenda szerint lett a harang olasz neve: campana.
A legendával ellentétben tudjuk, hogy már Kr. előtt a kelták és az egyiptomiak is használtak kisebb csengőket és harangokat, igaz ezek a keresztények harangjától különböztek. A keresztények régebben csupán a kolostorokban, a szerzetesek összehívására használták a harangokat. Majd 606-ban Sabinianus pápa rendelte el a rendszeres harangozást. A harang szavunk az ótörök jövevényszavaink közé tartozik.
Ma már sajnos kevés olyan ember akad, aki harangöntéssel foglalkozik.
Habár szerencsére némely országban, ahogy Magyarországon is, apáról fiúra maradt fenn ez a csodálatos szakma. Magyarország híres 18. századi harangöntői, Steinstock József, Nuspichker János, Zechenter Antal, Kohl János és Litmann Antal. A 19. század harangöntőiről sem szabad megfeledkeznünk, név szerint, Eberhard Henrik, Schaudt András, Id. Walser Ferenc, Thury János és Ferenc, Pozdech József, Hilzer Ignác, valamint Seltenhofer Frigyes és fia. A 20. század harangöntői pedig, Szlezák László, F. W. Rincker, Novotny Antal, Ifj. Walser Ferenc, Szlezák Ráfael. Ma például Szlezák László és Gombos Miklós viszi tovább a harangöntés szakmáját, amit ez a nagyon érdekes videó is bemutat.
Azért, hogy megkönnyítsük látogatóink számára a weboldal használatát, oldalunk cookie-kat, ismert nevén sütiket használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy a számítógépén, illetve mobil eszközén cookie-kat tároljunk. ElfogadomInformáció
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
No Comment