Bali kutyái – összehasonlító személyiségkutatás


Szabadon élők - Bali kutyái

Bali a turisták számára egy szupercsoda, még akkor is, ha az Indonéz szigetek, illetve a Kis-Szunda szigetek egy igen kis tagja.

De azért kutyák szempontjából nem fenékig tejfel az élet. Régebben sok hír szólt arról – sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudjuk –, hogy sok tízezer kutyát vágnak le évente Bali szigetén és az illegális kutyahúst a helyi gyorséttermekben a mit sem sejtő turistáknak adják el.

Nos, bár cikkünk témája nem ez, az valóban igaz, hogy az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák. A vizsgálatok éppen időben kezdődtek el, mert a korábbiakhoz képest jelentős változások történtek a Balin élő kutyák életében. 800 000-ről néhány év alatt 150 000-re csökkent a kóbor kutyák száma. A túlélésüket a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította, és az ott élő emberek sem nagyon háborgatták őket. A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának, és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat.

Ez az új szokás jó alkalmat kínált arra, hogy az Eötvös Loránd Egyetem etológusai Kubinyi Enikő vezetésével, megvizsgálják, miképpen befolyásolja a kutyák személyiségét, ha az utcai, szabad életet egy családi kapcsolatra cserélik. A kutatás ötletét Marco Adda vetette fel, aki a helyi Anthrozoológiai, Oktatási és Kinológiai Központ (AEC) vezetője, és már évek óta rendszeresen nyomon követi a Balin élő kutyák életét, sok egyedet közelről is ismer.

„A világ számos országában szabadon élő kutyák a kutyafélék legnagyobb csoportját képezik, ennek ellenére nagyon keveset tudunk az életmódjukról, szokásaikról. A betelepülő, nyugati civilizációban szocializálódott emberek sajnálják ezeket a kutyákat, és befogadják őket, családi kedvencként tartják. De egyáltalán nem biztos, hogy ez a kutyák javára válik.”

Bali kutyái - A turisták által is kedvelt szigetet egyre több idegen választja végleges otthonának, és a beköltözők egy része a helyi utcai kutyák közül választ magának társat.
Fotók: Marco Adda

 

A kutatásban 75, szabadon vagy családban élő kutya személyiségét hasonlították össze egy kérdőív segítségével.

A várakozással ellentétben kiderült, hogy az egykori utcai kutyák számára az emberi környezet nem minden szempontból volt előnyös. Az eredmények azt mutatták, hogy a családban élő kutyák aktívabbak, ingerlékenyebbek és agresszívabbak más kutyákkal szemben, és erősebb bennük a zsákmányolási hajlam is.

A személyiségvonásokban tapasztalt eltérésnek több oka is lehet, de az a legvalószínűbb, hogy a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz való korlátozott hozzáférés stresszt okoz a kutyák számára, hiába élnek fényűző körülmények között, megszabadítva az élősködőktől, és nem ismerve az éhezést.

„A mi kultúránkban a kutyáink teljesen ránk vannak utalva. Mi döntjük el, mikor ehetnek és mikor végezhetik el a dolgukat, kivel, hogyan találkozhatnak. Sokukat még a pórázról sem engedik el, soha nem futhatnak szabadon. Ez feltehetően minden kutyát megvisel valamilyen szinten, de nem kizárt, hogy az évezredek óta korlátok nélkül élő Bali kutyák kifejezetten nehezen tolerálják a bezártságot az ember közelében, hiába élnek luxuskörülmények között az utcai társaikhoz képest.” – jegyzi meg Kubinyi Enikő.

A kutatás különlegességét az adja, hogy egy olyan egzotikus kutyapopuláció életébe ad betekintést, amely nem volt kitéve mesterséges szelekciónak, szemben a nyugati civilizációkban az ember közelében élő fajtársaikkal.



Previous Bevizsgáltathatjuk a csapvíz ólom tartalmát ingyenesen?
Next Kommunikáció az idegsejtek között

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.