Nincs természeti katasztrófa – csak árvaszúnyog
A napokban furcsa, habos, fehéres uszadékfoltok jelentek meg a Balaton felszínén. Nos, úgy tűnik minden évben van egy őrült pánikkeltő, aki felesleges riadalmat kelt és bepalizza a nemcsak bulvár újságokat (tavaly hasonló időszakban az ideihez ez már legalább egyszer bekövetkezett). Ám a habot nem szennyezés okozza a tavon, hanem „csak” árvaszúnyogok ártalmatlan maradványai lebegnek a felszínen. Szakértők szerint szerencsére …
A magyar helyesírás szabályai – tizenkettedik kiadás
Szeptemberben jelenik meg a nemzeti önazonosságot jelentő anyanyelv alapvető fontosságú műve a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott, jóváhagyott és kanonizált magyar helyesírási szabályok gyűjteménye. Az 1832-es első kiadást már tíz további kötet követte, a tizenegyedik 1984-ben jelent meg. Az új szabályzatot az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályához tartozó Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottság gondozza. 1832-ben már …
Kiemelt témák, fiatal kutatók
Jó hír, hogy újabb fiatal kutatókkal bővül az MTA intézethálózatában kiemelt témákkal foglalkozók köre. Lovász László, az Akadémia elnöke ugyanis 98 új, 2015. szeptember 15-től betölthető fiatal kutatói álláshely odaítéléséről hozott döntést. Az 1992 óta működő pályázati rendszer keretén belül eddig összesen mintegy 2400 – egyenként három évre szóló – fiatal kutatói álláshely létesült az …
Büszkeség és balítélet – Megvan a valódi Mr. Darcy?
Egy brit történész – saját állítása szerint – megtalálta azt a személyt, akiről Jane Austen a Büszkeség és balítélet című regényéből ismert Mr. Darcy-t formálta. A The Telegraph, angol napilap még áprilisban adott hírt arról, hogy Susan C. Law azt állítja, Mr. Darcy, azaz a regénybeli karakter ihletője valóban élt. A történész ezt a „felfedezését”, …
A világegyetem titokzatos hideg foltja magyar szemmel
2004-ben a csillagászok a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban a vártnál jóval hidegebb területet fedeztek fel, melynek létezésére egészen mostanáig nem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Ám egy magyarok által vezetett kutatócsoport meggyőző elmélettel állt elő és tanulmányukat az egyik legrangosabb asztrofizikai folyóiratban, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society áprilisi számában publikálták. Univerzumunk kezdetben forró plazmából állt, …
Öt éven belül gyógyíthatóvá válik az asztma?
A Cardiffi Egyetem kutatói a Londoni King’s College és az amerikai Mayo Egyetem szakembereivel együttműködve megtalálták, mi okozza az asztmát és hogyan lehet az okot megszüntetni. Felfedezésük nyomán öt éven belül gyógyíthatóvá válhat a világszerte 300 millió embert sújtó betegség, mert a tudósok azonosították azokat a sejteket, amelyek a légutak összeszűkülését okozzák, ha azokat ingerlő, például szennyezésből …
Kínában mindennap történik valami
Tudományos területen nem telik el úgy nap, hogy ne bukkanna fel valami, ami Kínával kapcsolatos. Mondhatnánk, hogy hatalmas ország, nagy számok törvénye; de ez most valami más. Távol-keleti barátaink erősen belehúztak a felzárkózásba minden területen. Így nem régen egy több mint 700 évvel korábban praktizáló konfuciánus orvos sírját találták meg az északnyugat-kínai Senhszi tartományban. A régészek …
Megtalálták a világ legrégebbi kőkarkötőjét?
Vagy legalábbis ezt állítják orosz régészek, akik Szibériában, az Altaj-hegységben találták a gyönyörűen megmunkált negyvenezer éves ékszert. A lelet a régészeti és paleontológiai szempontból is rendkívül jelentős helyszínen, a Barnaultól 150 kilométerre délre, az Anuj folyó közelében lévő Gyenyiszova-barlangban került napvilágra 2008-ban, ugyanabból a rétegből, amelyben a Homo sapiens altaiensis (gyenyiszovai ember) maradványait tárták fel. …
Nagy-korallzátony – kis halál
A maihoz hasonló környezeti tényezők lassították le a Nagy-korallzátony (Földünk legnagyobb korallzátonya) növekedését 8000 éve. Erre a következtetésre jutottak ausztrál tudósok, aki szerint a maihoz nagyon hasonló környezeti tényezők egyszer már jelentős mértékben lelassították a Korall-tengerben található Nagy-korallzátony növekedését. Belinda Dechnik, a Sydneyi Egyetem szakembere szerint a rossz vízminőség, a hordalékanyagok és a tápanyagok növekvő mennyisége – amelyek …
Balzsamozó praktikák Óegyiptomból
Az óegyiptomi balzsamozók praktikáira derült fény a Manchesteri Múzeum és a Manchesteri Egyetem kutatóinak köszönhetően, akik állatmúmiák röntgen- és CT-vizsgálata során kimutatták, hogy az esetek harmadában a pólyák üresek. A tudósok számításai szerint körülbelül 70 millió állatot balzsamoztak be a Nílus menti birodalomban időszámításunk előtt 800-tól a római korig. A BBC honlapjának Horizon nevű programja nyomon …
