Néprajzi Múzeum, hol tartunk most?
Mozgalmas az ősz a Néprajzi Múzeumban. Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum városligeti új épülete; melynek mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet. (A felszín feletti rész két, dombszerű szárnyra válik szét.) Az intézmény új animációs kisfilmje az épület különlegessége mellett bepillantást enged a megvalósítani tervezett látogatói élménybe is. A cél, hogy már ebben …
45 pozitív hangú üzenet pandémia idejére
„Van egy jó történeted?” címmel született közösségi alkotás a pécsi orvoskaron. Három nyelven, magyarul, angolul és németül is megjelent a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar honlapján a „Van egy jó történeted?” című kiadvány. A mű a kar hallgatóinak, oktatóinak és munkatársainak 45 pozitív hangú üzenetét tartalmazza. A kezdeményezés ötletadója dr. Füzesi Zsuzsanna, a Magatartástudományi Intézet …
100 millió éves mikrobát élesztettek fel
A japán Tenger-Föld Tudomány és Technológia Ügynökség csapata 100 millió éves mikrobát élesztett fel. A tudósok képesek voltak arra, hogy a mikrobák enni, sőt szaporodni tudjanak a tengerben töltött sok-sok év után is. Így ez a kutatás rávilágított a föld legprimitívebb fajainak figyelemre méltó túlélő erejére. Ráadásul most bebizonyosodott, hogy több tízmillió évig létezhetnek minimális …
Kék Hold – Októberben kétszer is telihold lesz
Ritka, hogy két telihold legyen egy hónap alatt. Ennek alkalmából a második teliholdat kék holdnak nevezik, De aki azt várja, hogy valóban kék lesz az csalódni fog, mert valójában nem tűnik kéknek, hiszen az esemény nem egy szemmel látható jelenség. (A Hold csak akkor látszik kéknek, ha a Föld légkörében hatalmas mennyiségű részecske van, például …
Svájci kezelés és gondolatok a COVID-19 vírusra
Valóban a hidroxiklorokin lehet a megoldás? A korábban Swiss Propaganda Research néven ismert Swiss Policy Research (SPR), magát egy független, pártatlan és nonprofit kutatócsoportként jellemzi, akik a svájci és nemzetközi médiában vizsgálják a geopolitikai propagandát, számos cikket publikált az elmúlt időszakban a COVID-19-ről, például a kezelés kapcsán is. Míg az SPR kritizálói azzal vádolták a …
Monty Hall paradoxon – A józan észen túl
A Monty Hall paradoxon – nevét egy amerikai vetélkedő (a „Let’s Make a Deal” című műsor) műsorvezetőjéről kapta – egy valószínűségi probléma. A Monty Hall paradoxon nevű feladatba több matematika professzor bicskája is beletört már. Az alapfelvetés szerint veszünk három ajtót, amely közül kettő mögött nincs nyeremény, egy mögött viszont igen (a műsorban két kecske …
Gránátalma az egészségért
Az emberek évezredek óta élvezik a gránátalma édes fanyarságát. Egyes kultúrák szerint a gránátalma a jólétet és a hosszú életet hozza el számunkra. Napjainkban azonban, a kutatók inkább a gyümölcs egészségre gyakorolt jótékony hatásait vizsgálják és ösztönzik az embereket a fogyasztására. Néhány kutatás a gyümölcs memóriafejlesztő hatását tanulmányozta, míg mások arról számoltak be, hogy megkönnyebbülést …
Lóczi Lajos docens a Wolfram Research minősített oktatója
Lóczi Lajos Mihály, az ELTE Informatikai Kar Numerikus Analízis Tanszékének docense elnyerte a cég minősített oktatója (Certified Instructor) címet. A Wolfram Research cég neve a Mathematica elnevezésű programjának 1988-as debütálása után vált ismertté. A szoftver egy elegáns, magas szintű szimbolikus programnyelvre, a Wolfram-nyelvre épül. A böngészőkből meghívható (és az Amazon Alexa vagy Apple Siri asszisztensei által is …
HumanE-AI-Net – Mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztése
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak részvételével kezdte meg munkáját a HumanE-AI-Net európai mesterséges intelligencia kiválósági hálózat. A 12 tagállam 35 intézményéből álló HumanE-AI-Net kiválósági hálózat mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kutatóközpontokat, egyetemeket és ipari szereplőket tömörít. A szervezetet a DFKI német mesterséges intelligencia kutatóintézet vezeti. A HumanE-AI-Net célkitűzése speciálisan európai feltételekre és igényekre szabott, emberközpontú, társadalmilag …
Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédőszerek világába
Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti …
