Az invazív fajok veszélyei
Az Európai Unió már a múlt évtized eleje óta kongatja a vészharangot az invazív idegenhonos fajok betelepedése miatt. A veszély nem csak egy-egy új faj megjelenéséből adódik, hanem annak az őshonos környezeti sokféleségre gyakorolt káros hatásaiból. Adott terület ökoszisztémájának biológiai sokfélesége nagyrészt, a fajok elkülönült evolúciójának terméke. Elkerülhetetlen, hogy ennek rendjét fel ne borítsák a behurcolt …
Fodros tollú magyar lúd – hazánk különlegessége
Magyarországon a lúdtenyésztésnek több évszázados hagyománya van. Már a XII. században egyházi tizedet kellett fizetni a tenyésztett ludak után, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy a beszolgáltatott liba kizárólag fehér lehet. Éppen ezért nem meglepő, hogy a későbbi időkben Európa-szerte ez a szín vált a legelterjedtebbé. A baromfitenyésztés egyéb ágaihoz képest a lúdtenyésztés hazánkban más országoknál …
Miért nincsenek a kertünkben madarak? Téli madáretetés okosan
Mostanában az egész internet attól a kérdéstől harsog, miért nincsenek a kertünkben madarak, amikor annyi sok finom dolgot helyeztünk ki számukra. Tegyük tisztába a jajveszékelő és siránkozó önjelölt, egész világ összes madarát megmenteni és etetni szándékozó szuperhősök fejében keletkező gondolatokat! Azt azért mindenki tudja, hogy ma még hazánk környezeti állapota szerencsére lehetővé teszi, hogy a …
Búcsú a méhektől? – A méhcsaládok gyengülése
A kedves Olvasó is valószínűleg ismeri az Einsteinnek tulajdonított bonmot, ha ,,a méhek kipusztulnak, akkor azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”! Bár a mondás valóságtartalma megkérdőjelezhető, igazságtartalma semmiképpen sem! A tudomány jelenlegi állása szerint a méhfélék körülbelül 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az ökoszisztémára gyakorolt hatásuk felbecsülhetetlen, hiszen a méhcsaládok …
Amit a kutya és az ember lát – Hogy lát téged a kutyád, és te őt?
Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, addig a kutyák a fajtársakra érzékenyek. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokról. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését. Az ELTE etológusainak kutatásában kutyák vettek részt. …
Ismét fény derült a farkasok és kutyák hasonlóságára
A farkasok is ugyanúgy hiányolják a nevelőjüket, mint a kutyák a gazdájukat. Az intenzíven szocializált felnőtt farkasok és kutyák is képesek a gondozójukkal individualizált kapcsolat létrehozására. Legalábbis ez derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatából. A kutya életének egyik kulcsa, hogy képes szoros kötelék kialakítására a gazdájával, azaz tud kötődni. De hogyan alakulhatott …
A kutyák személyiségének változásai
Ahogy az embereké, úgy a kutyák személyisége is változik a korral, de a különböző személyiségvonások mégsem azonos az üteme. Az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab munkatársai 217 border collie négy évet felölelő vizsgálata során figyelték meg, hogy a kutyák aktivitása nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között. Utána egyenletesen csökken. …
Az almakártevők szabályozása és a vadászpókok
Az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók a pókok. Ezek az állatok tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelmet alkalmazó vagy ökológiai almaültetvényeken. A környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazása mellett egy-egy almaültetvényen akár több mint 70 pókfaj, köztük a vadászpókok is, több tízezer egyede fordulhat elő a lombkoronában. Bár meghatározó jelentőségük lehet …
Aranysakálok feltérképezése kutyák segítségével
A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét. Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került. A szakértők szerint kiemelten fontos az aranysakálok feltérképezése és, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a …
Téli álom – Miért hajtják álomra fejüket az állatok, akár egy egész évszakon át?
A téli álom az egyik legérdekesebb jelenség az állatvilágban. Bár az elnevezés alapján a hideg időjárás áll a jelenség hátterében, valójában a fellelhető szűkös táplálék miatt van rá szükség, nem a zord időjárási viszonyok miatt. A téli álom, vagyis az adaptív hipotermia, a mérsékelt, illetve a hideg égövön élő állatok körében alakult ki. Téli álmot alszanak …
