Milyen zöldséget ehetnek a kutyák?

A farkasok a zsákmány zsigereit és gyomortartalmát elfogyasztva jutnak hozzá létfontosságú növényekhez, emésztőenzimekhez. Ezek segítik a táplálék megemésztését és az állat egészségének megőrzését. De a kutyák többnyire azt eszik, amit az ember ad nekik. Bármilyen táplálási módot is folytassunk, a jól megválasztott zöldségekkel jót teszünk az állatoknak. A gazdinak, de valójában a „falka” összes tagjának, …

0 3k
Share
A kutyák nem tudják, hogy egy szó minden hangja számít

Bár a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. Az MTA-ELTE “Lendület” Neuroetológiai kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszékén dolgozó kutatók éber kutyák agyi aktivitását mérték fájdalommentes elektronenkefalográfiát (EEG-t) alkalmazva. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete …

0 389
Share
Egy kutya agymérete befolyásolja a képességeit

Most biztosan sokan kiáltanak fel könnyes szemmel: Ugye, ugye, tudtam én! Ez az oka annak, hogy egy komplett idióta a szomszéd csivavája. Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Szent István Egyetem Kaposvári Campus kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát. Kiderült, hogy a kutyák agya nem méretarányosan változik a kis- és …

0 827
Share
A világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexe

Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa. Ezzel úgy tűnik, kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Az állatvédelem több tudományágat átfogó terület, amit csak a maga teljességében érdemes szemlélni. Az állatokkal hivatásszerűen, gyógyító szándékkal kapcsolatba kerülő állatorvosoknak …

0 313
Share
Beszélnek-e egymással az állatok?

Az emberek mellett az állatok is kommunikálnak, beszélnek mind fajon belül, mind fajon kívül, továbbá egymás között is. Bár az emberek sokáig biztosak voltak benne, hogy kommunikációra, beszédre csak ők képesek; az etológia megállapította, hogy ez koránt sincs így. A kommunikáció általános képlete alapján egy egyszerű egyenletet kapuk. Adó és vevő között jön létre a kommunikáció, …

0 3.2k
Share
Az invazív fajok veszélyei

Az Európai Unió már a múlt évtized eleje óta kongatja a vészharangot az invazív idegenhonos fajok betelepedése miatt. A veszély nem csak egy-egy új faj megjelenéséből adódik, hanem annak az őshonos környezeti sokféleségre gyakorolt káros hatásaiból. Adott terület ökoszisztémájának biológiai sokfélesége nagyrészt, a fajok elkülönült evolúciójának terméke. Elkerülhetetlen, hogy ennek rendjét fel ne borítsák a behurcolt …

0 826
Share
Fodros tollú magyar lúd – hazánk különlegessége

Magyarországon a lúdtenyésztésnek több évszázados hagyománya van. Már a XII. században egyházi tizedet kellett fizetni a tenyésztett ludak után, méghozzá azzal a kikötéssel, hogy a beszolgáltatott liba kizárólag fehér lehet. Éppen ezért nem meglepő, hogy a későbbi időkben Európa-szerte ez a szín vált a legelterjedtebbé. A baromfitenyésztés egyéb ágaihoz képest a lúdtenyésztés hazánkban más országoknál …

0 2.8k
Share
Miért nincsenek a kertünkben madarak? Téli madáretetés okosan

Mostanában az egész internet attól a kérdéstől harsog, miért nincsenek a kertünkben madarak, amikor annyi sok finom dolgot helyeztünk ki számukra. Tegyük tisztába a jajveszékelő és siránkozó önjelölt, egész világ összes madarát megmenteni és etetni szándékozó szuperhősök fejében keletkező gondolatokat! Azt azért mindenki tudja, hogy ma még hazánk környezeti állapota szerencsére lehetővé teszi, hogy a …

0 1.6k
Share
Búcsú a méhektől? – A méhcsaládok gyengülése

A kedves Olvasó is valószínűleg ismeri az Einsteinnek tulajdonított bonmot, ha ,,a méhek kipusztulnak, akkor azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”! Bár a mondás valóságtartalma megkérdőjelezhető, igazságtartalma semmiképpen sem! A tudomány jelenlegi állása  szerint a méhfélék körülbelül 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az ökoszisztémára gyakorolt hatásuk felbecsülhetetlen, hiszen a méhcsaládok …

0 469
Share
Új kutatás szerint a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokró, ugyanis az emberi agy érzékeny az arcokra.

Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, addig a kutyák a fajtársakra érzékenyek. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokról. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését. Az ELTE etológusainak kutatásában kutyák vettek részt. …

0 484
Share