Szívesen vesznek részt a magyarok klinikai gyógyszervizsgálatokban.

Legalábbis ezt állítja a Synexus, a világ egyik legnagyobb klinikai gyógyszervizsgálatokra szakosodott járóbeteg-ellátó hálózata. A Synexus Kft. 2018 decemberében az ArvaliCom kutatási divíziójával együttműködésben lebonyolított 923 résztvevővel egy vizsgálatot (a teljes magyar lakosság szempontjából nem számít reprezentatívnak) online lekérdezéssel. A SurveyMonkey rendszerén keresztül történő önkéntes részvételben a jelenleg is beteg vagy panaszokkal rendelkező 40 év feletti korosztályt vizsgálták.

A megkérdezettek döntő többsége kezelteti betegségét (cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri problémákkal, mozgásszervi rendellenességekkel, csontritkulással, emésztőrendszeri betegségekkel és légzőszervi nehézségekkel küszködnek).

A klinikai vizsgálaton még részt nem vett válaszadók demográfiai adatai: Nő 77%, férfi 23%; 70 év feletti 14%, 61–70 év közötti 58%, 51–60 év közötti 21%, 40-50 év közötti 7%; 49% Budapesten, 5% nagyvárosban, 29% kisvárosokban és 17% egyéb településen él; 36% felsőfokú, 55% középfokú végzettségű; 55%-uk házas.

A klinikai vizsgálaton már részt vett válaszadók demográfiai adatai: Nő 83%, férfi 17%; 70 év feletti 15%, 61–70 év közötti 55%, 51–60 év közötti 23%, 40-50 év közötti 7%; 49% Budapesten, 7% nagyvárosban, 29% kisvárosban és 15% egyéb településen él; 40% felsőfokú, 50% középfokú végzettségű; 59%-uk házas.

Évente nagyjából 20 000 fő próbál ki Magyarországon elsőként új, akár a korábbinál hatékonyabban működő terápiákat, gyógyszereket. Talán sokan bele sem gondolnak, de mielőtt egy új hatóanyagot egy adott betegség típusban gyógyszerként engedélyeznek, a hatékonyságot és biztonságosságot betegek bevonásával zajló klinikai vizsgálatoknak is alá kell támasztania. Ezt a folyamatot hívják klinikai gyógyszervizsgálatnak, amiben Magyarország igazi „nagyhatalomnak” számít, ugyanis az egy főre vetített vizsgálatok száma alapján az élmezőnybe tartozunk Európában.

A 923 főt bevonó kutatásából az derült ki, hogy a klinikai gyógyszervizsgálatok még ismertebbé váltak hazánkban.

A tavalyi 75%-ról 80%-ra nőtt azok aránya, akik hallottak már a gyógyszervizsgálatokról, annak ellenére, hogy még nem vettek részt benne. Ez azonban korántsem hátráltató tényező, közel 79%-uk ki is próbálná azokat, amennyiben nagyobb sikeresélyt láthatnának az állapotjavulásban (93%), ha biztosak lehetnének abban, hogy az esetleges mellékhatások esetén azonnali orvosi kezelésben részesülhetnek (92%), és ha legalább olyan biztonságosnak tarthatnák a klinikai gyógyszervizsgálatot, mint a jelenlegi kezelésüket (90%). Emellett motiváló tényező az önzetlenség is, a megkérdezettek 88%-a belevágna a vizsgálatokba, ha ezzel hozzájárulnak egy sikeres terápia kifejlesztéséhez.

A megkérdezettek jelentős része számára ismert, hogy a klinikai vizsgálat nem egyenlő a szűrővizsgálattal, még ha vannak hasonló elemeik is. Mindkét esetben sor kerül vizsgálatokra, utóbbi során azonban az alany egy egészségügyi ellenőrzésen vesz részt az esetleges betegségek korai felismerése és megelőzése érdekében, a klinikai gyógyszervizsgálatoknál pedig azt ellenőrzik, hogy a páciens egészségügyi állapota alapján megfelel-e a gyógyszervizsgálat kritériumainak, szakszóval “beválasztható-e”.

Állítólag alig van mellékhatás, mégis ettől tartunk a leginkább

Jó hír, hogy a válaszadók közel 51%-a már rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. A vizsgálatokhoz jellemzően magánintézményt választanak, ugyanis döntő többségük még mindig ezekben bízik leginkább. A legtöbben tudatában vannak annak (93%), hogy a szűrővizsgálatok ingyenesek, és hogy sorban állás nélkül lehet orvosi segítséghez jutni (63%). Azt is tudják, hogy hosszabb ideig is foglalkoznak egy-egy pácienssel (71%). Ennek ellenére, noha a vizsgálatok szigorúan szabályozott és felügyelt folyamat részeként zajlanak, nemzetközi szabványok, és szigorú kritériumrendszer alapján, a megkérdezettek 37%-a nem tartja biztonságosnak, fél a valószínűsíthető mellékhatásoktól, és úgy érzi, kísérleteznek rajta (29%). A valóság ezzel szemben az, hogy azok közül, akik már részt vettek ilyen jellegű vizsgálatban, 76%-nál még soha nem lépett fel enyhe mellékhatás sem.

Az aggodalmak – mint az élet számos más területén is –, többnyire az ismeretlentől való félelemből fakadnak. A megkérdezettek 95%-a éppen ezért újra részt venne klinikai vizsgálatban, és csak akkor hagyná abba, ha már megoldódott a problémája.