A hackathont általában úgy határozzák meg, hogy az a hack és a maraton szavak összevonásából született.

A hackathon olyan 24-48 órás ötletverseny, amelyben a résztvevők egy megadott témakörben az üzleti kihívástól egy minimálisan működőképes termékmegoldásig jutnak el. Eredetileg a szoftveriparban terjedt el, ahol a fejlesztők egy csoportja néhány nap alatt intenzív munkával egy ötletből kiindulva létrehozott egy működő szoftvert, alkalmazást vagy hardvert, amely megoldást nyújtott egy konkrét problémára.

A módszer hamar népszerű lett. A 2000-es évek közepétől már a cégeknél is előszeretettel alkalmazták, mert lehetővé tette az új ötletek gyors kidolgozását. A startup-szféra növekedésével és népszerűvé válásával még gyorsabban terjedt a módszer és ma már szinte minden szektorban használják a pénzügyi területtől a médián keresztül az egészségügyig.

A HackerEarth 2017-ig világszerte ezer hackathon adatait elemezte. A kutatás szerint a hackathonok legnagyobb részét (48,5%-át) magánvállalatok szervezik, a második helyen a felsőoktatás állt, 30,3%-kal, de az NGO-k (7,9%), sőt a kormányzat (2,6%) is használja ezt az eszközt. Manapság pedig már számos hackathon versenyt is rendeznek a világon.

Idén például harmadik alkalommal lesz a Global Legal Hackathon budapesti fordulójának házigazdája a Wolters Kluwer Hungary Kft. A 2020. március 6-8. között megrendezett verseny helyszíne ezúttal is Millenáris Sartup Campus (1024 Budapest, Kis Rókus utca 16–20., D épület), ahol indusztriális környezetben ötletelhetnek a csapatok. A cél, hogy a rendelkezésre álló idő alatt megalkossanak a csapatok egy olyan megoldást, ami forradalmasítja a jogi területet. A Hackathonra bárki jelentkezhet csapattagként, aki kellően agilis és kedvet érez a megmérettetéshez! Diákok, ügyvédjelöltek, ügyvédek, jogtanácsosok, mérnökök, közgazdászok, fejlesztők, programozók, grafikusok, UX designerek egyaránt versenyezhetnek.

Az ilyen versenyek és módszer egyre gyakoribb a felsőoktatásban mint gyakorlati oktatási eszköz.

Az eredetileg a startup-szférában alkalmazott metódus nem csak kiegészíti az akadémiai tudást, de akár egy-egy saját vállalkozás ötletének alapját is jelentheti. Szervezett már ilyet az NKE, a METU, az Óbudai Egyetem és a PTE mellett több oktatási intézmény is. Az elmélet ugyanis önmagában ma már nem elég a munkaerőpiacon. A vállalatokkal közös hackathonokon a diákok belekóstolhatnak a céges munkastílusba. A közös munkán keresztüli tanulás, a meghatározott szűk ütemterv szerinti feladatmegoldás, a kritikus gondolkodás mind-mind olyan képességek, amelyekre szükség van a folyamatosan változó élet- és munkakörnyezetben.

De térjünk vissza a folyamathoz. Előrukkolunk az ötletünkkel, ami vagy tetszik vagy a kutyának sem kell. Aztán, ha szerencsénk van, akkor a legjobb csapatok között pár óra múlva már pitchelhetünk is. Végül a piaci szereplőktől, befektetőktől kaphatunk támogatást, üzleti lehetőségeket. Happy sunshine!