Magyar kutatók megtalálták az okát, miért van több sikló a városias tóparti településeken.

Meglepő lehet, de vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. Ez az eredmény a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatóit is meglepte, amikor a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére vonatkozóan.

Igaz, hogy a növekvő városi területek, a szennyezések, a klímaváltozás, valamint a természetes élőhelyek eltűnése negatívan hat a biológiai sokszínűségre, de úgy tűnik létrejönnek ismeretlen, új élőhelyek is. A HUN-REN BLKI kutatói szerint a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen vizsgálni kell a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra (pl. hőmérsékletváltozás, táplálékforrás).

Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója, többed magával azt vizsgálta és elemezte, milyen hatással van a kockás siklók (Natrix tessellata) Balaton-parti egyedsűrűségére az intenzív városiasodás és az ember mint zavaró tényező. A kutatás során a kockás siklók előfordulását figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és összefüggéseket kerestek a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.

Összesen 25 helyszínen választottak ki 250 méter hosszú mintavételi helyet a Balaton partvonalán, kikötőkben és sétányokon.

Többek között azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára. Eredményeik szerint a városi területek mérete, az utakkal való borítottság, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken. Ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek (pl. partmenti bazalttömbök) között nagyobb biztonságban vannak a rájuk vadászó ragadozóktól. Eközben több és jobb táplálékforrás várja őket, ami pedig pozitívan hat a kockás siklók túlélésére és szaporodására.

Egy korábbi tanulmány viszont arra mutatott rá, minél nagyobb egy tóparti kikötő, annál rosszabb kondícióval bírnak az ott élő egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a nagyobb kikötőkben több hajó és turista van, ami fokozottabb szennyezést és emberi zavarást jelent az állatok számára. A városias környezet tehát negatívan is hat egyedfejlődésükre és kondíciójukra, ami a siklópopulációk állapotának romlásához vezethet.