Krími-kongói vérzéses láz és a Hyalomma kullancsok


Egy Hyalomma marginatum egyed mikroszkóp alatt. Forrás: Adam Cuerden, Wikipedia
Egy Hyalomma marginatum egyed mikroszkóp alatt. Forrás: Adam Cuerden, Wikipedia
Olvasási idő: 2 perc

Kérdezhetjük, hogy mi közünk nekünk ehhez. Csak annyi, hogy Európában is egyre gyakrabban előfordulnak a Hyalomma kullancsok, amik a terjesztői.

Éppen ezért fontos a szakértők szerint, hogy a korábban már bemutatott citizen science módszer alkalmazásával felmérjék a krími-kongói vérzéses láz terjesztőjeként ismert kullancs hazai terjedését. A szúnyogprojekt után citizen science módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít az ELKH Ökológiai Kutatóközpont az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok terjedésének monitorozására.

Ez nagyméretű, sávozott lábú kullancs többféle veszélyes kórokozót is képes hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust. Az idei kullancsszezonban talált példányok azonosításról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon érhető el információ.

A klímaváltozás a számos, már ismerősen hangzó természeti változás mellett az élőlények vándorlását is eredményezi. Ennek oka viszonylag egyszerű: az a klíma, amely egy adott faj számára ideális, csak a Föld egy bizonyos sávjában van jelen. A globális éghajlatváltozás épp ezeknek a sávoknak a határait tolja el, így régebbi élőhelyek vesznek el, miközben újak jelennek meg. Ez elkerülhetetlenül együtt jár a különféle fajok vándorlásával, melyek között akár veszélyesek is lehetnek. Ennek a hatásait és mértékét nehezen lehet megjósolni – sajnos azonban az Európát is érintő folyamat már elkezdődött.

Az egyik első, ilyen jellegű kihívást a Hyalomma kullancsok megjelenése és esetleges megtelepedése jelenti. Ezek az eredetileg Magyarországtól délebbre őshonos kullancsok a hazánkban élő kullancsokhoz hasonlóan vérszívás útján táplálkoznak. Eredeti élőhelyükön – a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén – gyakran tömegesen élősködnek lovon, szarvasmarhán, de előfordulnak kisebb testű állatokon, valamint az emberen is.

Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb.

Ezen kívül a Hyalomma fajoknál jellemző a háti rész aljának barázdáltsága. Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5,5-6,5 mm, a hímek 3,8-5,6 mm hosszúak, ezzel a hazánkban előforduló kullancsokhoz képest kifejezetten nagynak számítanak. Az állat aktívan vadászik, tehát a kiszemelt gazdaszervezetre nem lesből támad, hanem aktívan követi, akár hosszú időn keresztül is, amelyben különösen fejlett szeme segíti. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A felnőtt példányok körülbelül 12°C felett aktívak, azonban elrejtőznek, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik. A Hyalomma fajok az ember mellett előszeretettel élősködnek lovakon, szarvasmarhákon és más házi vagy vadonélő patásokon, esetleg háziállatokon, például kutyákon. 

Az Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz komoly gondokat okoz a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak. A betegség ezeken a területeken tehát jelentős egészségügyi kihívást jelent, mivel kiemelkedően magas, nagyjából 30 százalékos halálozási aránnyal jár. A fertőzés emberek körében a vírussal fertőzött állatok feldolgozása, fogyasztása során, a vérrel való kontaktus útján terjed, ezért az állattartásban dolgozók vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve. A jóllakott nőstények szaporodás után a földre pottyannak, majd lerakják a tojásaikat, ezek száma akár a 7000-et is elérheti.

A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes két, hagyományosan Dél-Európában, Afrikában és Közép-Ázsiában elterjedt kullancsfaj. A Hyalomma kullancsok jelentette európai veszélyre már több külföldi kutatócsoport is felfigyelt, és megkezdte a fajok esetleges helyi megjelenésének a feltérképezését. Az újonnan megjelenő kórokozók monitorozása közérdek, ezért ezek a kutatások a lakosság segítségével – az úgynevezett citizen science módszerrel –, a laikusok által beküldött minták, fényképek felhasználásával készülnek. A felmérések számos európai országban eredményesek voltak. Hyalomma példányokat találtak többek között Csehországban, Németországban, illetve Svédországban is.

Az Ökológiai Kutatóközpont idén tavasszal hasonló programot indít.

Kérik a lakosságot, hogy az idei kullancsszezonban talált példányokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg! Amennyiben Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a kutatóknak! Az azonosításról és a beküldés módjáról további információ a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon érhető el.



Previous II. Lajos páncélja
Next Social Futuring Index, a jövőbeli alkalmazkodóképesség mérésére

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük