Social Futuring Index, a jövőbeli alkalmazkodóképesség mérésére


Social Futuring Index, a jövőbeli alkalmazkodóképesség mérésére
Olvasási idő: 4 perc

Legjobban talán a globális klímaváltozáshoz kell hozzászoknunk, de egyéb kihívások és lemaradások is vannak világunkban.

A Social Futuring Index (SFI) mindezeket nem oldja meg, de a látkép és összehasonlítás segítségével talán cselekvésre sarkalhatja a döntéshozókat. Az index magyar fejlesztés. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja hozta létre. Az indexszel a kutatók célja, hogy nemzetközileg is elterjedjen, illetve fontos mérőszáma legyen egy adott ország fejlettségének úgy, mint a vásárlóerő-paritásos GDP, Better Life és a The World Happiness Report. Persze az SFI önmagában is jóval többet ígér, ugyanis több, különféle indikátor alkalmazásával válik komplexszé. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja emellett nemzetközi kutatói együttműködésekben vesz részt, szakmai rendezvényeket szervez, illetve további kutatásokat ösztönöz.

Az SFI, az adott ország társadalmi jövőképességét 28 kiválasztott indikátor segítségével méri. Kompozit indexről van szó, amelynek 2020-as jelentése 36 OECD ország eredményeit írja le, sztenderd statisztikai és módszertani eljárások szerint. A 28 indikátor révén az iskolában eltöltött évek például ugyanúgy számításba kerülnek, mint a hagyományok követése és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóság, vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagysága. A végső pontszámok megállapításához a kutatók olyan statisztikákból dolgoznak, amelyek az OECD, World Bank és a World Value Survey adatbázisaiban elérhetőek.

A komplexitás mellett a nézőpont teljesen újszerű!

A társadalmi jövőképesség fogalma négy normatív sztenderd: a béke és biztonság; a kötődés; a gondoskodás és az egyensúly, valamint négy pillér: az ökológiai-geopolitikai; a technológiai; a szocioökonómiai és a kulturális mátrixaként írható le, amint az a lentebbi ábrából is kitűnik. A sztenderdek azokat a követelményeket nevezik meg, amelyeknek teljesülniük kell a jó élethez, a jól-léthez. A pillérek pedig azok az eszközök és módok, amelyek segítségével egy társadalmi entitás fenntartja, vagyis megőrzi magát.

A négy normatív sztenderd és a négy pillér kombinációja kilenc dimenziót eredményez, amelyek leírják a jövőképességhez szükséges tényezőket. 

Kanada pontjainak alakulása. Fentebb a sztenderdek és az azokhoz kapcsolódó dimenziók, lentebb a pillérek, illetve dimenziós részarányuk vannak feltüntetve és színkóddal jelezve. Forrás: index.socialfuturing.com

Olyan elemzési szintek alapján értékelik az országokat, mint: a béke és biztonság, amely védett és biztonságos környezet biztosítását, a technológia megbízható működése és elvárt funkcióinak teljesítését, az igazságos és működőképes rend egységének kialakítását és megtartását foglalja magában. A kötődés, amely a hazához való kötődés, kapcsolódás más emberekhez, családhoz és közösségekhez a valós vagy a virtuális világban, kulturális és spirituális, hitrendszerbeli kötődés.

Fontos még a gondoskodás, az anyagi gyarapodás és szabadság, amely különböző típusú erőforrások, a humán és társadalmi tőke formái, valamint a szellemi gyarapodás és műveltség szintjeit foglalja magába. Végül a megelégedettség sztenderdje következik, amely az az életfelfogás, amely támogatja az alkotóerőt és az egymás iránti bizalmat, összetartja a társadalom szöveteit és ösztönzi az egyéni és közösségi képességek kibontakozását.

Az SFI továbbá négy pillért jelöl ki a mérés számára és ezeket a pilléreket a társadalmi jövőképesség normatív sztenderdjei szerint értelmezi, amelyekhez statisztikai indikátorokat rendel. A pillérek azokat a kulcsterületeket ragadják meg, amelyek befolyásolják egy adott ország képességét arra, hogy célokat tűzzön ki, megszervezze önmagát sajátos életmódjának és életvilágának megőrzése és újratermelése érdekében.

A pillérek a következők:

Ökológia és geopolitika, amely a földrajzi helyzet, éghajlat, természeti erőforrások, a politikai közösség jellemzőit foglalja magában. A technológia, azon belül is az információtechnológia, közösségi és digitális hálózatok, az alapvető, fejlett technológiák, robotizáció, mesterséges intelligencia. A szocioökonómia demográfiai folyamatai, városodás és városiasodás kettőse értelmében. Ehhez kapcsolódik szorosan a kultúra és spiritualitás, amely a társadalmi tőkék és értékek világának pillére.

Mit jelent a társadalmi jövőképesség?

A CONNEXT 2050 nemzetközi megbeszélése 2018-ban. Forrás: socialfuturing.com
A CONNEXT 2050 nemzetközi megbeszélése 2018-ban. Forrás: socialfuturing.com

,,A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont munkatársai több éve dolgoznak a mérőszám koncepcióján és módszertanán. Most hozzák először nyilvánosságra, hogy az OECD 36 tagországa közül 2020-ban melyek bizonyultak leginkább jövőképesnek, és melyek vannak lemaradva” – mondta Csák János, a BCE címzetes egyetemi tanára.

A társadalmi jövőképesség tehát, egy összetett, többelemű fogalom. Megmutatja, hogy a társadalmi entitások milyen mértékben képesek értelmezni a világ folyamatait, biztosítani fennmaradásukat, vagyis megszervezni magukat. A fókuszban társadalmi egységesülések vannak, amelyek lehetnek a család vagy tartósan együttélő, együttműködő csoportok; polgári egyesületek, nem-kormányzati szervezetek, üzleti és lobbiszervezetek és politikai-szuverenista közösségek úgy, mint törzs, ország, civilizáció.

Maga a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont 2017-es alapítású intézmény az egyetem kebelében. Deklarált célja, hogy kidolgozza a társadalmi jövőképesség koncepcióját. A munka interdiszciplináris – tudományokon átívelő – ihletettségű. A kutatók a társadalomtudományokat ötvözték egyes természettudományos reáliákkal és normatív megközelítésekkel. Hasznosítva többek között a filozófia, szociológia, közgazdaságtan, demográfia, környezettudomány és a pszichológia eredményeit. A projekt megvalósításával a kutatóközpont célja az, hogy ösztönözze egy olyan oktatási modell kidolgozását, amely az index megállapításaira épít.

A Barabási-Albert László előadása a Budapesti Corvinus Egyetem csarnokában. Forrás: socialfuturing.com
A Barabási-Albert László előadása a Budapesti Corvinus Egyetem csarnokában. Forrás: socialfuturing.com

A nemzetközi CONNEXT 2050 kutatási projektben a főszerepet az SFI kutatóközpont és az általa létrehozott index viszi. Ugyanakkor mindez valami sokkal nagyobbnak a része, amellyel megújíthatják és új alapokra helyezhetik a társadalmat vizsgáló jövőkutatásokat, a normatív keretek megújításával együtt. Az SFI együttműködik ebben a bostoni Barabási Lab-el, a texasi Geopolitical Futures-el, a Kínai Társadalomtudományok Akadémiájának, Európa-tanulmányok Intézetével és végül, de nem utolsó sorban a Központi Statisztikai Hivatallal.

Első mérföldkőként, 2050-ig vizsgálják a négy pillér kategóriájába eső változásokat a világ országaiban; elemzik és dokumentálják a változásokat!

Az országok helyezését tekintendő, érdekes meglátás, hogy milyen országok kerültek fel az első tíz helyre, illetve hogyan alakul ezek sorrendje. A jövő kihívásaira felkészültek és eszerint a vizsgált országcsoport első negyedébe (Q1) kerültek: Kanada, Ausztrália, Norvégia, Izland, Dánia, Finnország, Észtország és Magyarország, Lengyelországgal egyetemben. Összehasonlításképpen a második negyedbe (Q2) tartozó országok: Új-Zéland, Szlovákia, Svédország, Ausztria, Litvánia, Szlovénia, Lettország, Hollandia és Németország. Talán meglepő, hogy hazánk az első negyedbe került és talán még meglepőbb, hogy a szokásos nyugat-európai országok és az Egyesült Államok most nem szerepelnek kiugró helyezésekkel.

Sőt, az első negyedbe került országokban közös a kis terület és népsűrűség, ugyanakkor természeti és humánökológiai erőforrásokban nagyon gazdagok. Az országokban béke honol, jó a közbiztonság és a lakosságot tanult emberek sokasága jellemzi. Ez a kilenc ország felel meg a jövőt érintő kihívásoknak a leginkább. Bár megjegyzendő, hogy az első helyezetthez képest, 20 százalékpontnyi a zuhanása az utolsónak, ami kissé vészjósló amplitúdó. A második negyedbe tartozó országcsoport ezzel szemben, stabilan hozza az 50-es medián értéket.

Persze az már más kérdés, hogy melyik értékekről könnyebb vagy nehezebb a kitörés, a csapdahelyzet kikerülése.

Mindenesetre a vizsgált országok számadatait, kvalitatív összehasonlításban, három csoportot különböztethetünk meg, a társadalmi jövőképesség formái szerint. Egy vizsgált ország proaktív, ha a társadalmi entitások a mindenkori jövőben várható változások értelmezésére, előidézésére és kibontakozásuk előmozdítására törekszik, valamint a befolyásolásukra készül fel. Aktív, ha a társadalmi entitások lehetséges megjelenési módjai a jövőbeli változásokban rejlő korlátok semlegesítésére és/vagy kedvező lehetőségek kiaknázására készül fel. Reaktív, ha a társadalmi entitások a mindenkori változásokat kísérő kockázatok kezelésére törekszenek.

A társadalmi jövőképesség elemzésében és értékelése tekintetében, minden interdiszciplinaritás ellenére, egy önálló tudományág született. Ez az a konkrét terület, ahová a futurológusok, a jövőkutatók betehetik lábukat és gyökeret ereszthetnek, hiszen ez remek kiindulási alap lehet a szakterületük infrastruktúrájának megalkotásához.



Previous Krími-kongói vérzéses láz és a Hyalomma kullancsok
Next Láthatatlan harcosok, leküzdhetetlen ellenségek

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük