Azért kis betűvel köznévként írva, hogy füvészkert, mert mindegy melyikről legyen szó, legalább egybe érdemes beleszeretni.

Aki tisztában van a téma alapfogalmaival, annak az olvasásában most két bekezdésnyi ugrást engedélyezünk! Aki maradt, annak eláruljuk, tulajdonképpen mindegy is, hogy a füvészkert vagy a botanikus kert kifejezést használjuk. Szervezeti funkció szempontjából nincs érdemi különbség. Mindkettő olyan intézmény, amely különféle növényfajokat gyűjt, gondoz, kutat és bemutat az oktatás, a szemlélődés és a természetvédelem céljából. Ha mégis a különbséget keresi valaki, akkor legyen annyi elég, hogy a füvészkert a régebbi, hagyományos magyar megnevezés, amit főként egyetemekhez kapcsolódó kertek esetében használnak. A botanikus kert pedig egy nemzetközileg elterjedtebb kifejezés, és a mai szaknyelvben ezt használják többször.

Azzal is jó tisztában lenni, ki a füvész! A régen (1780 körül) kialakult nevet, a régebbi korra visszavezetve érthetjük meg. Olyan ember, aki növényekkel foglalkozik, kiváltképp azok gyógyászati felhasználását tekintve.

„A’ Természeti dolgok között a’ plántákkal való ismerkedésaz, a’ mellyel kiváltképpenn minden léptenn nyomonn kínál bennünket a’ Természet.” Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály

Mindebből már csak egy ugrás, hogy a füvészkert olyan növénygyűjtemény, ahol a növényeket oktatási, ismeretterjesztési, tudományos céllal mutatják be.

Gondolta volna, hogy 17 botanikus kert van Magyarország-szerte?

Így elsőként talán a hozzánk legközelebbibe érdemes beleszerelmesedni. Ez azért is jó döntés, mert mindegyik valamiben a leg… A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert az ország legtöbb élőnövényt tartalmazó gyűjteménye. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje a szokásos rendszertani alapú növénybemutatás helyett – hazánkban elsőként – növénytársulásokat alakított ki. Debrecenben hazánk legjelentősebb kaktusz- és pozsgás gyűjteménye van, a budapesti ELTE Füvészkert, pedig hazánk első botanikus kertje. Ráadásul szinte a város közepén, 5-10 percre a Klinikák metrómegállótól találhatjuk!

A kezdetekkor az ELTE Füvészkert az orvostanhallgatók képzését szolgálta.

Hamar helyet kaptak viszont benne a gyógynövények mellett a hazai növényflóra ritkaságai, kertészeti különlegességei és az üvegházi trópusi növények. Az intézmény 170 éve foglalhatta el méltó helyét a Festetics-kertben. Vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy itt lehetett Mátyás király vadászkastélya, amelyet II. Lajos, majd később a török basák is használtak. Ennek romjaira építette három évszázada barokk kastélyát Szeleczky Márton alispán, aki itt látta vendégül Mária Teréziát. Az ismertséget mégis Molnár Ferenc tolla tette lehetővé a Pál utcai fiúk regénnyel. A regényből ismert harang pedig mind a mai napig megkondul a zárás előtt.

De nem csak egy regény miatt volt, hogy a füvészkert a XIX. század végén élte virágkorát. Akkori nagyságát számok is mutatják, hiszen a közel 10 hektáros területén 12 000 növényfaj és változata élt. Ám a növekvő lakosságnak egy idő után megfelelő orvosi ellátásra volt szüksége. Ezért a város, az újabb klinikaépületek építése érdekében, „a kevésbé értékes” Füvészkert területét egyharmadára zsugorította. Ezzel a látványos dolgok, a tavak, a műrom és a növénygyűjtemény egy része is megsemmisült. Ezt csak tetézte a II. világháború, amikor lebombázták üvegházait, és a megmaradt trópusi gyűjtemények megfagytak.

De a kert hamar magához tért, és az újjáépítések mellett sorozatos fejlesztések következtek.

A kétezres évek elején a kastélyépületet leszámítva a kert teljes egésze megújult, ismét európai színvonalúvá vált. Jelenleg 8000-re tehető az itt élő növényfajok és változataik száma. Ezek rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetők meg. A főbb gyűjteménycsoportok: arborétum, trópusi és szubtrópusi növények, kaktuszok és egyéb szukkulensek, orchideák, rovaremésztő növények, trópusi vízinövények (tündérrózsák), kontyvirágfélék, citrusok, ausztrál növények, cikászfélék, trópusi páfrányok, begóniák, broméliafélék, hazai és magashegységek növényei, védett és vöröskönyves növények.

Akit a távoli tájak érdekelnek, minden kontinensről találhat növényérdekességeket, ha ide látogat. De az amazonasi óriástündérrózsa vagy az ausztráliai eredetű sárkányfenyő mellett több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj is látható. 2011-ben a Füvészkert területe az 5,5 hektáros gödi Huzella-kerttel egészült ki, ahol jelenleg felújítási munkák zajlanak. 2025 őszére tervezik megnyitni a nagyközönség számára.

2023-tól a téli hónapokban a lengyel Garden of Lights céggel együttműködésben fénykiállítás fogadja a látogatókat a kert nyitvatartási ideje után. Ez idén a Hupikék Törpikéket jelenti, ami március 2-ig tekinthető meg. Ez a kolbászos, pálinkás tradicionális magyar világban még örömteli is, hiszen egy botanikus kert fenntartása a modern világban több okból is nehézségekbe ütközhet. A növények gondozása, öntözése, fűtése (üvegházak) jelentős költségekkel járnak. Az éghajlatváltozás miatt plusz terhek is nehezednek a fenntartókra.

Az lenne a jó, ha Ön még azt mondhatná, nem érte el a növényvakság! Következő cikkünk témája, a plant blindness, azért teremt még szomorúbb helyzetet, mert ha az emberek nem értékelik a növényeket, kevésbé érzik fontosnak a természetet, a természetvédelmet. Tehet ellene! Fogja meg a szívéhez legközelebb álló családtagok, emberek kezét és irány a budapesti Füvészkert, ahol ilyenkor tavasz elején virágzó orchideák, kaktuszok és szervezett programok is várják az érdeklődőket!