Megtalálták a gyulai vár bedőlt palánkfalát


Jelentős leletre bukkantak a régészek a gyulai vár közvetlen környezetében végzett régészeti feltáráskor, Megtalálták a gyulai vár bedőlt palánkfalátnagy valószínűséggel az 1566-os ostromban ágyúzás következtében bedőlt palánkfal egy részletét találták meg.
Olvasási idő: 2 perc

Jelentős leletre bukkantak a régészek a gyulai vár közvetlen környezetében végzett régészeti feltáráskor,

Megtalálták a gyulai vár bedőlt palánkfalátnagy valószínűséggel az 1566-os ostromban ágyúzás következtében bedőlt palánkfal egy részletét találták meg. Liska András elmondta: a várat ugyan több alkalommal megtámadták, ám ilyen mértékű ágyúzás csak az 1566-os ostrom során történt, így biztos, hogy a lelet a 450 évvel ezelőtti eseményekhez köthető.

A nyomokból nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az intenzív ágyúzás miatt olyan mértékben gyengült meg a palánk, hogy a fal szerkezetét alkotó tölgyfaoszlopok egy része eltört, így az építmény egy szakaszon beomlott. Nagy részletességgel nem ismertek a 450 évvel ezelőtti ostrom történései, így akár az is feltételezhető, hogy az ágyúzás ütötte résen a törökök benyomulhattak a vár belső területére. Liska András szerint a kidőlt palánkfal maradványai mellett több ágyúgolyót találtak, ezek között volt olyan is, amelyik 7-8 kilót nyom. Emellett megtalálták annak nyomait is, hogy a vár feladását követően a törökök helyreállították a falat, új cölöpsorokat készítettek.

Ha nem lett volna vérhasjárvány a magyar várvédők körében, ha nem lett volna harmincezres török túlerő, ha nem fogytak volna el a magyarok élelmiszerkészletei, akkor is bizonyosra vehető, hogy a vár egy ilyen ágyúzás miatt elesett volna. Sőt, az sem segített volna a várfalon, ha felvidéki felmentő seregek megérkeznek. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője hangsúlyozta: konkrét történelmi esemény régészeti nyomát találták meg, ez teszi igazán fontossá és jelentőssé a leletet.

Az 1566 és 1695 között tartó török uralom időszakából nincsenek írásos vagy képi források,

magyarok ugyanis nem készültek, nem is készülhettek, törökök pedig nem keletkeztek, vagy nem ismertek. A most talált lelet az ebben a korszakban keletkezett építmények pontos leírását, ábrázolását eredményezi. A megfelelő időjárás esetén október végéig folytatódó ásatás célja, hogy centiméterről centiméterre pontosan meg tudják határozni a palánkfal, valamint a bástyák elhelyezkedését, ezáltal megfelelő történeti adatokat szolgáltassanak az úgynevezett Szigeterőd-programhoz.

A Szigeterőd-program a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti, a városvezetés kormányzati támogatást remél a nagyszabású projekt elindításához. Ezzel kapcsolatban a régész kifejtette: olyan területeket vizsgálnak még idén, ahol kérdés merül fel a tervezett rekonstrukcióval kapcsolatban, ahol nem ismert a várárok vonalvezetése vagy a palánk szélessége. A vár melletti Rondellához közel találtak egy téglalap alakú oldalsó védművet, amelynek a pontos kiterjedését szeretnék megállapítani, illetve az Almásy-kastély cselédszárnya mellett húzódó keleti palánkfal hosszanti szakaszának pontos lokalizációját szeretnék elvégezni.



Previous 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny
Next Nagy a vita Hitler szülőháza körül

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 + egy =