Szemmozgáskövetés segítségével vizsgálta az illusztrációk és a meseértés kapcsolatát az ELTE kutatója, Takács Zsófia Katalin.

Akinek kísérletéből, amit Adriana G. Bus (VU University Amsterdam) közreműködésével végzett kiderült, hogy az illusztrációk nem pusztán díszítő szerepet töltenek be mesekönyv-olvasás közben. Az olyan képek, amelyek szorosan kapcsolódnak a mesekönyv szövegéhez, jelentősen hozzájárulnak az óvodások meseértéséhez.

Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetőjének tájékoztatása szerint a kutatók rövid, narratív mesék és szemmozgáskövetés segítségével 41 óvodás bevonásával azt vizsgálták, hogy az illusztráció jelenléte, illetve minősége hogyan hat a gyerekek emlékezetére. Azaz, hogy rövid idő elteltével a meséket milyen mértékben tudják felidézni a gyerekek. Az eredmények azt mutatják, hogy azok az illusztrációk, amelyek a mese szövegében foglaltakat ábrázolják, nagyban segítették a szövegértést, így sokkal több információt idéztek fel a kicsik ezekből a mesékből az illusztráció nélküli mesékhez képest.

A kísérlet rámutatott arra is, hogy a mese szövegéhez nem kapcsolódó, csak dekoratív szerepet betöltő illusztrációk kevésbé járulnak hozzá a mese megértéséhez. A szemmozgáskövetési adatok alapján a kutatók azt is megmutatták, hogy a gyerekek az illusztrációnak azokra az elemeire fókuszálnak, amelyeket a narráció éppen elmond, tehát a vizuális és verbális információkat a gyerekek pillanatról pillanatra integrálják.

A vizsgálat eredményei azt támasztják alá, hogy az óvodásoknak mesekönyv-olvasás közben szükségük van az illusztrációkra, ám jótékony hatás úgy érhető el, ha a képek szorosan kötődnek a szöveghez. Az eredmények alapján fontosnak tűnik, hogy a gyerekek az óvodai csoportos mesekönyv-olvasás során is lássák a képeket, miközben hallgatják a mesét. Jobb szövegértési készségekkel rendelkező, nagyobb gyerekek esetében feltételezhetően már csökken az illusztrációk szerepe a szövegértésben.