Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent három nap egyike.

Idén április 19-ére esik nagypéntek. Ilyenkor a keresztény világ Krisztus szenvedéseire és keresztre feszítésére, kereszthalálára emlékezik. A 33. év áprilisában, egy pénteki napon, pontosan 33. április 3-án halt meg Jézus, vagyis ezt állítják földrajztudósok, aki egy földrengésből állapították meg a dátumot. Nagypéntek a protestáns egyház legnagyobb ünnepe, náluk nem csupán gyásznap, ugyanis a népi hagyomány a megtisztulás és megújulás napjának is tekinti nagypénteket, de ez igaz az egész nagyhétre is.

Az Országgyűlés 2017. március 7-én a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így négynapos munkaszüneti ünnepé vált a húsvét.

Nagypénteken Jeruzsálemben Isten bűn nélküli fia elszenvedte a mi Isten elleni lázadásunk ítéletét. Magára vállalta bűneinket és azok büntetését. Helyettünk szenvedett, azért hogy így azt, aki hisz őbenne, már ne sújtsa Isten ítélete. Ez a helyettes elégtétel, a tökéletes bűnbocsánat-kiváltás-megváltás Jézus Krisztus halálának valódi oka és célja.

Nagypénteken a szentmise a katolikus liturgiában elmarad. Helyette igeliturgiát és áldozást tartanak a templomban, a pap pedig piros miseruhát visel, ezzel is szimbolizálva Jézus Krisztus vértanúságát. Nagypénteken János evangéliumából olvasnak fel, illetve a passiót éneklik. Az oltárszekrény pedig üres a templomokban jelezve, hogy Krisztus nincs jelen.

A katolikus egyházban ezen a napon továbbá csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt.

A misét azért nevezik csonkának, mert nem mutatnak be szentmiseáldozatot, elmarad a bor és a kenyér átváltoztatása. A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak. A Biblia szerint ugyanis Jézus ebben az órában halt meg a keresztfán.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt betartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívők háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. A 14 éves kor felettieknek pedig a húsételek fogyasztásától tartózkodni kell.

A reformátusoknál a nagypéntek volt évszázadokon át a legnagyobb ünnep. Jézus kereszthalálára való emlékezés és áldozatának hangsúlyozása felülírta még a húsvéti örömhírt is. Nagypénteken az úrasztalára fekete terítő kerül. A reformátusoknál az összes napon hangsúlyt kap a készülődés, és a nagyhét minden egyes napján van bűnbánati istentisztelet.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep. Ez az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. Az úrvacsorát korábban életkor szerint osztották ki a hívek között, először a legidősebbek, aztán a fiatalabbak kaptak belőle. Ma már ezt a hagyományt nem tartják. Nagypénteken azonban ma is fekete oltárterítőt helyeznek el a protestáns templomokban. Régebben az is szokás volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre a hívők.

Érdekesség még, hogy az ünnepi öltözet sok helyen a liturgikus színhez igazodott még az evangélikusoknál is. Nagypénteken ott is gyászruhában, feketében voltak az asszonyok és a lányok.

A nagypénteknek vannak nagyobb jelképei is. Ilyen a kakas, ami az ébrenlét és a bűnbánat fontosságát tárja elénk. A hűség, a bűnbánatra való felhívás, a hit-és erkölcsi éberség, igazhitűség szimbóluma. Református templomaink tetején a kakas emlékeztet a Krisztust megtagadó Péter alakjára. A pelikán a protestáns egyházművészetben az egyik legelterjedtebb jelkép. Héber neve „hányó”. A pelikánfiókák anyjuk begyének bőrzacskójából visszaöklendezett táplálékot esznek. A pelikán begyét pirosra is festik, mintha szíve vérével táplálná fiókáit. Jelképként Jézus Krisztus érettünk történt áldozatára utal.

A legalapvetőbb jelkép pedig a kereszt, ami a keresztyén vallás legfontosabb szimbóluma. Krisztus halálára, a bűn fölötti győzelemre utal.