Olvasási idő: 7 perc

Vannak nők, női tudósok, akiknek olyan híresnek kellene lenniük, mint az ismert férfi tudósoknak.

Bár legtöbbször a női feltalálóknak olyan dolgokat köszönhetünk, amelyek a nők életét, a háztartás vezetését vagy hasonló apró, mások számára bagatell dolgok feltalálását jelenti, de vannak méltánytalanul agyonhallgatott találmányok is. Tulajdonképpen még ma is elég nagy szám, ha valaki női tudós vagy feltaláló. Miért? Mert a világban nagyon is sok hely van, ahol a nők még ma sem tudnak írni, olvasni, mert nem járhattak iskolába. 

Marie Curie-ről mindenki tud, de rajta kívül is sok rendkívüli nő volt. Ezért nőnap alkalmából szerkesztőségünk összegyűjtött néhány olyan hölgyet, akik megváltoztatták a tudomány történelmét. Szerencsére olyan sokan vannak, hogy csak a teljesség igénye nélkül tudjuk őket bemutatni.

Alexandriai Hüpatia matematikus, polihisztor (355-415)

Szókratész Szkholasztikosz antik keresztény V. századi egyháztörténész írt róla Egyháztörténelem című művében, innen származik az összes későbbi életrajzi adat. Hüpatia volt az utolsó nagy pogány polihisztor, neoplatonista filozófus. Bár művei nem maradtak fenn, a kortársaira gyakorolt rendkívül nagy hatása miatt sokan ismerték. Ő volt az egyik első tudós, aki érdemben foglalkozott a heliocentrikus világkép elméletével, nagy figyelmet szentelve a pályagörbéknek, amit a bolygók leírnak a Nap körül. De neki tulajdonítják az asztrolábium és a hidrométer feltalálását is.

Népszerű tanár és előadó volt, bölcsessége és erényessége miatt nagy köztiszteletnek örvendett. Szellemi teljesítménye önmagában elegendő is elegendő lett volna nevének megőrzéséhez és tiszteletéhez, de halálának módja még nagyobb hangsúlyt fektetett rá. Brutálisan meggyilkolták elvakult keresztények, akik berángatták egy templomba levetkőztették és halálra verték. De ezzel sem elégedtek meg (ekkor ez volt a hitetlenek ellen bevett szokás), mert megcsonkították és megégették a maradványait. 

Alessandra Giliani biológus, anatómiai és patológiai gyakorló tudós (1307-1326. március 26.)

Azt állítják, hogy Giliani volt az első női kórboncnok, ő alkotta meg az érfestés korai technikáját. A Bolognai Egyetemen Mondino de Luzzi sebész asszisztenseként dolgozott, feladata volt, hogy az anatómiaórákra felkészítse a testeket. De saját vizsgálatokat is folytatott. Kidolgozott egy módszert a holttestek vérének kiürítésére, majd egy festékes folyadékot injekciózott az emberi testbe, hogy kirajzolódjanak az erek. Ezzel valószínűleg közelebb kerültek a szívkoszorúér és a keringési rendszer megértéséhez. Fiatalon, munkahelyi ártalomként, szepszisben halt meg. Sajnos, munkájának minden bizonyítéka elveszett vagy megsemmisült.

Lucretia Caroline Herschel csillagász (1750. március 16-1848. január 9.)

Az első női csillagász, aki önállóan is jelentős eredményekkel büszkélkedhet a női tudósok között. A hölgy annak a híres hannoveri csillagásznak (William Herschel) a testvére volt, aki – megépítve magának a kor egyik legjobb teleszkópjának számító, hét láb hosszú newtoni távcsövet – felfedezte az Uránuszt. (Bár Herschel először tévesen üstökösként azonosította.)

Tehát egy ilyen árnyékkal nőként elég nehéz felvenni a versenyt, de Caroline 1783-ban felfedezett  egy csillagközi ködöt (és a Messier 110 elliptikus törpegalaxist is megpillantotta), ami nem volt benne az akkor használatos Messier-katalógusban. Életében összesen nyolc üstököst fedezett fel, köztük a 35P/ Herschel-Rigolett periodikus üstököst, amit róla neveztek el. Unokaöccse, Jon Herschel segítőjeként 2,5 ezer csillagködöt és csillaghalmazt rendszereztek. 1828-ban A Royal Astronomical Society (Királyi Csillagászati Társaság) első nőként aranyéremmel tüntette ki. Az elismerés különlegességét érzékeltetve jelezzük, hogy a következő nő, aki ilyet kapott, Vera Rubin volt, 1996-ban. Az 1888-ban felfedezett 281-es Lucretia aszteroidát Herschel tiszteletére nevezték el. Sőt a Holdon is található egy olyan kráter, ami az ő nevét őrzi. Ez a C. Herschel kráter.

Mary Anning paleontológus (1799. május 21.-1847. március 9.)

A délnyugat-angliai, abban az időben népszerű fürdővárosban, Lyme Regis sziklás tengerpartján született. A hely gazdag ősmaradványokban, különösen jura időszaki leletekben. Richard Anning helyi bútorasztalosként keresetkiegészítés címszóval gyűjtött és árult fosszíliákat a turistáknak. Lánya így csöppent bele az őslények világába. 12 éves, amikor első nagy felfedezését teszi bátyjával, rátalálva egy Ichthyosaurus (őshüllő) csontvázára.

Legnagyobb felfedezése 1824-re datálható, amikor megtalálta az első teljes Plesioszaurusz csontvázat. Ezt követte öt évvel később a Pteoroszaurusz, repülő hüllő csontváza. Bár neve ismert lett a geológusok körében, tekintélyes szakemberek kértek tőle tanácsot és a fosszília gyűjtés gyakorlati oldalát nála jobban kevesen ismerték, a tudományos élet nem igazán ismerte el. Autodidakta módon gyarapította tudását, rengeteg tudományos irodalmat olvasott, halakat és puhatestűeket boncolt, hogy még jobban megértse az őslények anatómiáját. 2010-ben, halála után 163 évvel, a Royal Society a tudománytörténet tíz legnagyobb hatású brit nője, de nem a női tudósok közé választotta.

Augusta Ada Byron matematikus (1815. december 10.-1852. november 27.)

Ada Byron, teljes nevén Ada King, Lovelace grófnője, azaz Lady Lovelace nemcsak arról híres, hogy a költő Lord Byron egyetlen törvényes gyermeke, hanem arról is, hogy női matematikus a korai női tudósok egyike. Őt tartják az első programozónak és az első algoritmus megalkotójának. Írásaiban bizonyította, hogy a számítógép összetett számítások elvégzéséhez lépéseket tud végrehajtani, illetve azt feltételezte, hogy ezek a programok a számon kívül más dolgokkal is működhetnek. Soha nem ismerte az apját személyesen.

Már 1833-ban érdeklődött a Charles Babbage által tervezett első mechanikai számítógép (analitikai számolómű) iránt. Az ő nevét viseli egy korai programozási nyelv is az Ada. Ez egy strukturált, típusos, blokkszerkezetes, imperatív, általános célú programozási nyelv, amelyet a Jean Ichbiah és csapata alkotott meg 1977 és 1983 között. Nem hasonlít a C, illetve C++ nyelvekre, és állítólag az egyik legbiztonságosabb, típusokon alapuló programozási nyelv.

Mary Treat természettudós (1830. szeptember 7.-1923. április 11.)

Lánykori nevén Mary Lua Adelia Davis nevét akkor szerezte, amikor 1863-ban feleségül ment Dr. Joseph Burrell Treathez. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az entomológia és a botanika területéhez. Férjétől elválva pályafutása azzal kezdődött, hogy ismeretterjesztő cikkeket írt a Harper’s és a Queen magazinokba. 39 éves volt, mikor első tudományos cikke megjelent az American Entomologist-ban. Ám munkája sokszor otthon zajlott a kertjében, amikor rovarokat és növényeket tanulmányozott. A tudósok gyakran arra kérték őt, hogy gyűjtsön mintákat a tanulmányaik támogatásához. A legismertebb tudós, akivel kapcsolatban volt, Charles Darwin. 1870-ben kezdett el vele levelezni. Treat számos terepi megfigyeléséből származó adatot küldött Darwinnak, aki felhasználta ezeket akkor készülő munkájában, a Fajok eredetében. Bevételeiből megvásárolhatta saját házát Vinelandben és nyugdíjba vonulása után kényelmesen élhetett.

Bár Darwin és Treat beszélgetése elsősorban a rovarokra összpontosított, a fajok széles skálájára és a növényekre is kiterjedt. A első kapcsolatfelvételük között van egy levél Darwinnak, amely a legyekkel kapcsolatos kutatásait tárgyalta, amiben megpróbálta meghatározni a felnőttek nemét a lárva nagysága alapján. Partnerségük során Treat és Darwin összesen 15 levelet váltott. A tudománytörténeti jelentőségűeket a Cambridge-i Egyetem könyvtárában őrzik.

Népszerű író volt a női tudósok között is, aki számos különböző helyre utazott, számos növényt és állatot dokumentált. Négy fajt neveztek el róla, köztük egy amarilliszt (Zephyranthes atamasca var. Treatae), egy sárga virágú vízinövényt a Sárga vizitököt (Nymphaea lutea) és egy hangyafajt (Aphaenogaster treatae).

Josephine Garis Cochrane feltaláló (1839. március 8.-1913. augusztus 3.)

Egy kevésbé népszerű elmélet szerint a középkort egy csodálatos szerkezet, a mosogatógép feltalálása zárta le végleg 1886-ban. Egy olyan nő nevéhez fűződve, akinek nagyapja, John Fitch a gőzhajó feltalálója volt. A jómódú és nagyon csinos ohiói háziasszony élénk társadalmi életet élve azzal szembesült, hogy az események után edényei jócskán megfogyatkoznak. Nem ekkor még nem dobja piacra a mosogatógépet! Csak megtiltja a személyzetnek a XVII. századi családi porcelánok érintését. Ám William Cochran mérhetetlen nagy adósságot hagyva maga után 1883-ban meghal.

Elérkezettnek látszik az idő, hogy Mrs. Cochrane a ház mögött található istállóban megalkossa mosogatógépének első modelljét egy George Butters nevű helyi ezermesterrel, aki a nő a tervei alapján készíti el a J.G. Cochrane néven levédetett masinát. A szerkezetben külön rekeszek voltak a tányérok, poharak, evőeszközök számára, a rekeszek egy rézből készült bojler forgó dobjában voltak, alulról forró vízsugár mosta le az edényeket. A gép az 1893-as chicagói világkiállításon debütált, és hatalmas sikert aratott. Bár ekkor még csak az étterem- és szállodatulajdonosok láttak benne fantáziát, viszont ez is szép summát eredményezett a feltalálónak.

Mary Phelps Jacob (Caresse Crosby vagy Polly Peabody) a melltartó feltalálója (1891. április 20.-1970. január 24.)

Egy tipikus gazdag lány, aki nem a női tudósok táborát gyarapítja és, aki felnőttként semmit sem akart csak vidám életet élni. 1914 novemberében kapta meg a szabadalmat modern melltartójára. Merész szabású ruhája miatt kellett az új melltartó. Jacob két selyem zsebkendőt vett alapnak és szobalánya segítségével összeragasztotta őket rózsaszínű szalaggal és zsinórral. Találmánya előtt a melltartók rendkívül kényelmetlenek voltak, mert a halcsontok és a rudak könyörtelenül összenyomták a belső szerveket. Jacob melltartója lágy és könnyű volt, követve viselője anatómiai felépítését.

Mivel meglehetősen népszerű volt sok baráttal, az általa tervezett melltartó széles körben elterjedt. De népszerűsége csak az I. világháború idején érte el csúcsát, amikor az Egyesült Államok kormánya azt kérte, hogy a nők hagyják abba a fűzők vásárlását a fém megőrzésének érdekében. Sajnos, Jacob addigra 1500 dollárért eladta szabadalmát a Warner Brothers Corset Company társaságnak, amely az elkövetkező 30 évben piacra dobta az ország legnépszerűbb melltartóját. 15 millói dollárt kerestek rajta. 

Dr. Grace Murray Hopper admirális (1906. december 9.-1992. január 1.)

A hölgy egyike volt a Mark I. számítógép első programozóinak. A második világháború után, Hopper a Harvardon állomásozott, ahol az IBM-Harvard Mark 1, az első nagyszabású számítógépes rendszer fejlesztésén dolgozott az USA-ban. Ő írta az első fordítóprogramot, amely valamely programozási nyelven írt programot képes a számítógép számára lefordítani. Ő alkotta meg a “bug” kifejezést, a számítógépes probléma jelzéseként. 1966-ban leszerelt a haditengerészettől, de a következő évben visszahívták őt aktív szolgálatába, hogy elősegítse a haditengerészet számítógépes nyelveinek egységesítését. 79 éves korában a legöregebb aktív amerikai tiszt volt az haditengerészet szolgálatában.

Mary Anderson feltaláló (1866. február 19.-1953. június 27.)

Mary Anderson egy havas téli napon épp New York Cityben volt, amikor lóvasúttal utazott és feltűnt neki, hogy a vezető alig lát a szélvédőre tapadt hótól. A probléma annyira felcsigázta, hogy azonnal tervezgetni kezdte a ma is használatos ablaktörlőt, vagy ahogy a szabadalmi leírásban szerepelt: egyszerű mechanizmus, amely az esőt, havat, jégdarát hivatott letörölni a vezető előtti ablakfelületről. A működő prototípus egy ablaktörlőkar-készlet volt, amely fából és gumiból készült, és a vezető oldalán a kormánykerék melletti karhoz volt rögzítve. Amikor a sofőr meghúzta a kart, a rugós karral áthúzta az ablakot és vissza, esőcseppeket, hópelyheket vagy más törmeléket eltávolítva. A tél végeztével Anderson ablaktörlőit eltávolíthatták és a következő évig tárolhatták. (Ezt a funkciót feltehetően úgy tervezték, hogy vonzó legyen azoknak az embereknek, akik olyan helyeken éltek, ahol nyáron nem esett.)

Amikor megkapta szabadalmát, Anderson megpróbálta eladni azt egy kanadai gyártó cégnek, de a cég visszautasította azzal, hogy a készüléknek nincs gyakorlati értéke. Érdekes, hogy a találmány öt évvel megelőzte az első Ford T-modell gyártását, 1913-tól pedig alaptartozék lett az ablaktörlő az autóknál. Anderson soha nem kapott pénzt a találmányáért, de legalább 2011-ben bekerült a Feltaláló Hírességek Csarnokába. Az első automatikus ablaktörlőt Charlotte Bridgwood találta fel, aki 1917-ben szabadalmat nyújtott be a találmányára. A találmánya, akárcsak Mary-é, nem volt kereskedelmi siker.

Sarah Tabitha Babbitt feltaláló (1779. december 9. – 1853. december 10.)

Bár sokan vitatják, de még többen azt mondják, hogy kidolgozott egy jobb módszert a fűrészelésre, így született meg a ma is használatos szalagfűrész, körfűrész. Az ő találmánya volt a rokka dupla forgófejének kidolgozása, amellyel gyorsabban és több fonalat lehetett előállítani. De része volt a szöggyártás megújításában is. A körfűrészt halála után nem sokkal három férfi mint saját találmányt szabadalmaztatta.

A női tudósok, feltalálók sora egy egész könyvet megérne, így most még kiragadunk néhányat.

Stephanie Kwolek – Golyóálló mellény a kevlar.

Csien-Siung Wu –  Wu kísérlet, amely elutasította a paritás megőrzésének fizikai törvényét.

Jocelyn Bell Burnell – Felfedezte a pulzárokat, ami a XX. század legnagyobb csillagászati ​​felfedezése volt, mégis 1974-ben kutatási főnöke és egy kollégája kaptak az ő felfedezéséért fizikai Nobel-díjat.

Inge Lehmann – A Föld magmája két rétegből áll: egy belső szilárd és egy külső megolvadt magmából. Később igazolódott a feltevése és felfedezése örökre megváltoztatta a szakterületet.

Rosalind Franklin – Ő volt az, aki lencsevégre kapta a DNS kettős hélix szerkezetét.

Patricia Billings – Szobrász, aki alkotói kísérletezés közben fedezett fel egy új építőanyagot, melyet Geobondnak nevezett el, ami kiválthatja az azbesztet.

Melitta Bentz – a kávéfilter feltalálója.

Marion Donovan – az eldobható pelenka megalkotója

Sally Fox – színes gyapot kitenyésztése, mellyel kiválthatók a környezetszennyező festékek.

Bette Nesmith Graham – folyékony hibajavító.

Martha Jane Coston – Coston-fáklya, ami tulajdonképpen a színes jelzőrakéták elődje.

Telkes Mária – napelemek.

Margaret Knight – papírzacskó.

Sarah E.Goode – felhajtható ágy.

+ egy a ráadás Hedy Lamarr

Szerintünk azok a nők, akik letettek valamit az asztalra úgy gondolják, ahogy mi. Nem előnyöket kell adni a nőknek, hanem el kell ismerni, hogy ugyanolyan tehetségesek, okosak, rátermettek, alkalmasak, mint a férfiak. Boldog nőnapot, éljenek a női tudósok!