Parajdi bányaomlás – A sóterhelés napokig a határérték körül mozgott hazánkban

Hogyan emlékezik az agyunk? Matematikával levezethető

Városklíma és a városlakók hőérzetének kutatása

Már tudjuk a budapesti állatkertben született tigriskölykök nemét

A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai

Világszínvonalú díjat nyert a Gazdaságtudományi Kar vizsgarendszere

Hortobágyról telepítenek vissza vadlovakat Kazahsztánba

Okos város, okos bérbeadás: hogyan változik a lakáspiac?

Bölcsességfog: mit tehetünk, ha nem nő ki vagy, ha kinő?

Mátyus Edit nyerte az idei Ignaz L. Lieben-díjat

Japán kertkultúra – a csend és a harmónia művészete

Munkahelyváltás tudatosan – hogyan segíthet a Jooble?

2025-ös Akadémiai Aranyérem

Üzletet nyit? Akkor ezt ne feledje, mert engedélyköteles lehet!

Tigriskölykök születtek a Budapesti Állatkertben

Elindultak a budapesti Állatkert főszezoni élményprogramjai

A Magyar Tudományos Akadémia mint sztálinista intézmény?

Katajjaq – inuit női torokéneklés

A hazai innovációk levédetése

Szegedi fotoakusztikus kutatások – metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert

Kollár János, az MTA külső tagja kapta a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

Ragadós száj- és körömfájás

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Nyolc éve hunyt el Oláh György, a klímabarát kémia Nobel-díjas magyar tudósa

Fényérzékeny jelölési módszer a gyógyszerkutatásban

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
A NASA a járvány figyelésére is használja a műszereit

A NASA figyeli a környezeti változásokat a globális reakciótól a COVID-19-ig. Az elmúlt néhány hétben a világ nagy része megtapasztalta az új életformát. Kevesebb autó az utakon és több otthon töltött idő. A NASA’s Earth-observing most is megfigyeléseket gyűjt arról, hogy a bolygó hogyan reagál erre a változó viselkedésre a COVID-19 miatt érvényben lévő korlátozások …

0 328
Share
A jég világa a NASA szemével

A NASA a legfejlettebb Föld-figyelő lézeres műszer segítségével láthatóvá tette, hogyan változott 16 év alatt a grönlandi és az antarktiszi jégtáblák magassága.  Az eredmények betekintést nyújtanak a sarki jégtakaró változásába és egyértelműen bizonyítják, hogy a Kelet-Antarktisz kis jégmennyiségének növekménye eltörpül a Nyugat-Antarktiszon bekövetkezett hatalmas veszteségek mellett. A tudósok megállapították, hogy az Antarktisz jégének nettó vesztesége, …

0 548
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Az Apollo-11 történelmi Holdra szállása - 10 titok

2014. július 21-én volt az Apollo-11 Holdra szállásának 45. évfordulója. Az első alkalomé, amikor emberek jártak a Holdon. Az Apollo-11 űrhajó és legénysége, Neil Armstrong, Edwin Eugene Aldrin, Jr. (Buzz Aldrin) és a Michael Collins 1969. július 16-án, helyi idő szerint 9:32-kor szállt fel a Kennedy űrközpontból, Cape Canaveralból. Sokan cáfolják, sokan nem hiszik, de azért …

0 3.1k
Share
A Rosetta űrszoda elérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst

Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta …

0 693
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Az ország első „lombikborjai” a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. tehenészeti telepén

Megszülettek Magyarország első lombikborjai: Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád. Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai azzal, hogy megszülettek Magyarország első lombikborjai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel lombikborjakat létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban …

0 379
Share
Invazív vörös mocsárrák a Dunából (Fotó: Dr. Weiperth András)

A három őshonos, mára természetvédelmi oltalom alatt álló tízlábú rákfaj mellett hazánk területéről ezidáig nyolc idegenhonos faj került elő. Dr. Weiperth András, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója szerint rövid időn belül további új fajok előfordulásával kell számolnunk. Ami további ökológiai és környezeti hatásokkal járhat. Az idegenhonos tízlábú rákok fajszám arányait tekintve már jelenleg is …

0 829
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!

Ausztrália vezetői nem is olyan régen jelentették be, igencsak bánják már, hogy lemaradtak a nukleáris energia lehetőségének kihasználásáról. Angus Taylor energiaügyi miniszter kérésére augusztus 2-án kormánybizottságot hívtak össze (az ausztrál parlament Környezetvédelmi és Energiaügyi Állandó Bizottságát is felkérték) Ausztráliai atomenergia potenciáljának vizsgálatára. A cél, hogy ezt az energiaforrást a jövőben az energiamix részeként vegyék figyelembe az …

0 1.9k
Share
A tudósok szerint az ipari kender eltávolíthatja a méreganyagokat a talajból.

A tudósok szerint az ipari kender eltávolíthatja a méreganyagokat a talajból. A kender nemcsak tucatnyi fenntartható termék készítésére alkalmas a ruháktól egészen az orvostudományig, de állítólag segíthet a föld „gyógyításában” is. Ahogy az emberi populáció növekszik, egyre nagyobb szükségünk van növények termesztésére, táplálék előállítására alkalmas és élőhelyként szolgáló területekre. A fosszilis tüzelőanyagoktól és a szennyező ipari folyamatoktól való függőségünk viszont sok …

0 1.3k
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back