A New York-i Gawker Media által készített felmérés szerint állítólag tavaly már nem az USA polgárai alkották a világ legkövérebb népét – megelőzték őket a mexikóiak.

Náluk a lakosság majdnem harmada elhízott, és évi 70 ezer ember hal meg a túlsúly okozta cukorbetegség, stroke, szívroham következtében. Ám, a francia és a brit kutatók tapasztalatai szerint az elhízás a világon mindenhol gyorsíthatja a szellemi leépülést is. Elhízott az, akinek a testtömeg-index értéke meghaladja a 30-at, míg 25 és 30 közötti értéknél túlsúlyosságról beszélhetünk. A kövérség, definíció szerint, az energiaháztartás zavara. Aki túlsúlyban szenved, több kalóriát vesz fel, mint amennyit felhasznál. Ezt a zavart számos tényező okozhatja: öröklött gének, lassult anyagcsere, hormonzavar, cukorbetegség, stb.

A szakértők már 2010-ben azt jósolták, hogy a lakosság rohamos elhízása következtében Mexikó átveszi az Egyesült Államok első helyét a világ legkövérebb népeinek listáján. A latin-amerikai ország táplálkozási szakemberei szerint hazájukban az „elhízási járvány” már gyerekkorban meghatározó lehet, hiszen minden öt túlsúlyos mexikói gyerekből négy élete végéig küzd a súlyproblémákkal.

A túlsúlyos gyermekek kövérségének egyik oka az öröklődés. Amíg a normál testsúlyú szülők gyermekének alig 10 százalék esélye van az elhízásra addig, ha csak az egyik szülő túlsúlyos, akkor 50 százalék, ha pedig mindkét szülő túlsúlyos, 80 százalék az esély. Az öröklődés azonban a hormonelváltozásokhoz hasonlóan nem törvényszerűen függ össze a túlsúllyal, ugyanis inkább a család étkezési és sportolási szokásaiban kell keresni az okokat. Ahol helytelenek az étkezési szokások és a család mozgásszegény életmódot folytat, ott a gyermek ezt a mintát követi, ennek lesz következménye az elhízás.

Az elhízás okaként szokták még emlegetni a hormonális elváltozásokat, ám a kutatások végül azt bizonyították, hogy a hormonháztartás kilengései inkább a súlyproblémákkal küzdő emberekre jellemzőek és a testsúly rendeződésével meg is szűnnek.

Az alkoholfogyasztás is oka lehet a túlzott testsúlygyarapodásnak, ez csak Mexikó nemzeti italára az agávéból erjesztett tequilára nem vonatkozik (mely 38-40 százalék alkoholtartalommal bír), ugyanis mexikói szakemberek kimutatták, hogy az agavéban található természetes cukor megvédte az állatokat az elhízástól és ezzel együtt a cukorbetegségtől is.

Mexikóban is népszerűek a gyorsan elérhető amerikai típusú gyorséttermi ételek (sült burgonya, hamburger), amik szintén alapjai az elhízásnak. Érdekes, hogy Mexikó nemzeti ételei főként kukoricalisztet, babot, különféle zöldségeket tartalmaztak, így a hagyományos mexikói konyha nem hizlal, ám az idők során megváltozott az ételek összetétele, például több húst használnak és zsírosabbak az ételek, mint régen. Mexikóban a kóla is mindenütt hozzáférhető, hamar telítettséget okoz és olcsóbb, mint a tej, ezért az anyák már a csecsemőiket is kólával itatják. Így a tudósok szerint a nemzeti szintű elhízás mögött alapvetően ezek az étkezési problémák állhatnak.

A londoni székhelyű Tengerentúli Fejlesztési Intézet 2014 januárjában közzétett jelentése szerint a fejlődő országokban minden harmadik ember túlsúlyos. Véleményük szerint a túlsúlyosok számának növekedését úgy lehetne megakadályozni, hogy meg kell ismertetni az embereket az élelmiszerek jellemzőivel, a magas kalóriatartalmú ételek adóját emelni kell, ösztönözni kell a zöldfélék, gyümölcsök fogyasztását, korlátozni kell a gyorsételek reklámozását és a közintézményekben egészséges ételeket kell biztosítani.

A jelentés szerint a fejlődő országokban vizsgált étrendekben 1961-ről 2009-re négyszeresére nőtt az állati eredetű élelmiszerek aránya. Véleményük szerint népszerűsíteni kellene a halat tartalmazó ételeket, mert a hal olcsóbb is a sertés vagy a szárnyasok tenyésztésénél.

A legutóbbi hírek szerint Mexikó 2014. elejétől hadat üzent a járványosan terjedő kövérségnek. A 100 grammonként több mint 275 kalóriát tartalmazó élelmiszerekre, köztük a mexikói őslakosok, az aztékok által „feltalált” csokoládéra is, 8 százalékos általános forgalmi adót vetnek ki. Mindemellett a szénsavas üdítőitalokat literenként 1 pezó (17 forint) fogyasztási adóval sújtják. Ezek népszerűsége Mexikóban az egyik legmagasabb a világon: egy főre jutó évi 163 liter. Az adóreform mellett nevelési, élelmiszer-ellenőrzési és sportprogramokat is hirdetnek, hogy megelőzzék az elhízottak számának további növekedését. A Mexikói Nemzeti Egészségnevelési Intézet szerint a Mexikót sújtó kövérségi járvány „példátlan” és „a nemzet jövőjét is fenyegeti”.

Nem örülhetnek túlságosan az Államokban sem, ott az elhízottak aránya 31,8 százalék, őket követi Új-Zéland (26,5 százalék), Chile (25,1 százalék) és Ausztrália (24,6 százalék). Magyarország ezen a listán az előkelő 25. helyen szerepel, megelőz minket Csehország és Szlovénia, de állítólag még Szlovákia is. A kutatók szerint a megfelelő testsúly növeli az esélyét a hosszabb életnek és javítja a pszichofizikai kondíciónkat az öregkori években. Ám, sokan azzal érvelnek, hogy túlsúlyos emberek viszont kevésbé hajlamosak a depresszióra, de e tény tudományos alátámasztása még folyamatban van.