Dzsessz témában ingyenes szabadegyetemi sorozat indul 2016. január 27-én a Budapest Music Center (BMC) Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtárban.

A nyilvános előadássorozat szervezője a Jazztanulmányi Kutatócsoport, amely tavaly önképzőkörként alakult bölcsészettudományi és zenei végzettségű érdeklődőkből. A májusig tartó szabadegyetemi sorozat célja, hogy a dzsessz és a társadalom találkozását a lehető legtöbb oldalról világítsa meg.

A szervezők célja, hogy megfelelően pozícionálják a műfajt mint a legkülönbözőbb társadalom- és bölcsészettudományi diszciplínák tárgyát. Cél az is, hogy meghonosítsák az új dzsessztanulmányok néven először az Egyesült Államokban ismertté vált, szintén interdiszciplináris megközelítést.

Első alkalommal, január 27-én 18 órakor az Americana című folyóirat dzsessz különszámát mutatják be. Az Americana E-Journal a Szegedi Tudományegyetem szabadon hozzáférhető, online amerikanisztikai folyóirata, amely első magyarországi new jazz studies tanulmánygyűjteményét jelentette meg. A szerkesztők szerint a nemzetközi amerikanisztika keretei között lehetőség nyílik arra, hogy a posztstrukturalista, valamint a gender, faji és posztkolonialista elméletek mentén lehessen tudományos diskurzust folytatni a dzsessz által felvetett kérdésekről. A különszámban szerepel Krin Gabbard amerikai professzor készülő Charles Mingus-monográfiájának egyik fejezete, olvasható tanulmány a Dizzy Gillespie által is viselt dzsessz-nagykövetség politikai vonatkozásairól, vagy a dzsessz Magyarországra érkezésekor a cigányzenével bekövetkezett összeütközésről.

A különszám szerkesztője a dzsesszkritikus Zipernovszky Kornél, az ELTE BTK amerikanisztika szakos doktorandusza, valamint Federmayer Éva, az ELTE BTK egyetemi docense, az Amerikanisztika Tanszék oktatója. Az évente százezres nagyságrendű letöltést felmutató, angol nyelvű Americanát az egyik alapító szerkesztő, Dragon Zoltán adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Angol-amerikai Intézetének oktatója mutatja be.

A szabadegyetemi sorozat a dzsesszről következő eseményeként február 24-én Somoskői Soma A jazz, mint a kreatív együttműködés metaforája címmel tart előadást, március 23-án Kurutz Márton filmtörténész a magyar dzsessz 1945 előtti történetének alapkutatásairól beszél. Április 27-én Karap Zoltán zeneesztéta Theodor W. Adorno német filozófus gondolatai nyomán a jazz-szubjektum kritikájáról szól, végül május 25-én Havas Ádám, a szociálpolitika szakértője a budapesti dzsessz színtér konstrukcióját fejtegeti előadásában.

Fotó: encoremusiclessons