Magyar Nemzeti Múzeum és a régészet
A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki. Sok más munka mellett 2018. április 1-jétől a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXV. törvény alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatellátást a Magyar Nemzeti …
Lepra Abonyban
Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki hazai, köztük ELTE-s kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy hazai kutatócsoport. A mai Abony közelében (Abony-Turjányos dűlő lelőhelyen) az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai egy, a késő rézkor …
Megtalálták a gyulai vár bedőlt palánkfalát
Jelentős leletre bukkantak a régészek a gyulai vár közvetlen környezetében végzett régészeti feltáráskor, nagy valószínűséggel az 1566-os ostromban ágyúzás következtében bedőlt palánkfal egy részletét találták meg. Liska András elmondta: a várat ugyan több alkalommal megtámadták, ám ilyen mértékű ágyúzás csak az 1566-os ostrom során történt, így biztos, hogy a lelet a 450 évvel ezelőtti eseményekhez köthető. …
Virágzó élet volt a Góbi sivatagban
Lengyelek régészek szerint évezredekkel ezelőtt virágzott az élet a mongóliai Góbi sivatagban, ahol gazdag kőkori település nyomaira bukkantak. A Góbi sivatag jelenleg a világ második legnagyobb sivatagja, ahol néhány nomád család kivételével senki sem él, illetve rajta keresztül nem fut semmiféle úthálózat. Lengyel régészek 2016 májusában végeztek ásatásokat a Góbi-Altaj hegység déli térségében, ahol Józef …
Szkíta ékszer és avar kovácsműhely
Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során. Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti VI. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt …
Túlélte a jégkorszakot
A tudósok szerint a legutóbbi jégkorszakot is túlélhette az az emberféle, amelynek maradványait egy kínai barlangban fedezték fel kutatók. A 14 ezer éves combcsonttöredéket 1989-ben találták a kínai Jünnan tartománybeli Malutung-barlangban (más néven: vörös szarvas barlang). A csontot tartalmazó leletegyüttest azonban csak 2012-ben kezdték tanulmányozni. A PLOS ONE című folyóiratban közölt eredmények szerint az apró csontdarab a …
Régészet csúcstechnológiával
Mikrokopterekkel készített légi felvétel, talajba látó műszer, 3D nyomtatóval készült műtárgymásolat? Azok a fiatalok, akik régésznek készülnek már nem csak ecsettel, kis ásóval és spaklival képzelik el hivatásukat, a munkavégzést, hanem bevonják a csúcstechnológiát is a hétköznapokba. A Centrális Galériában február 7-én volt megtekinthető egy interaktív bemutató, mely a régészeti és műemléki kutatásban alkalmazott ultramodern …
Háromezer éves, ősi rituális hely nyomai Kínában
Több mint háromezer éves, ősi rituális hely maradványaira bukkantak kínai régészek az északnyugat-kínai Senhszi tartomány területén lévő Lösz-fennsíkon. A Sang-dinasztia korából eddig ez a legnagyobb ilyen felfedezés ebben a térségben. A késő Sang-korból (Kr. e. 1600-1046) fennmaradt rituális hely összterülete megközelíti a 100 000 négyzetmétert, amelyen egy csaknem 4200 négyzetméter területű építmény nyomait találták meg. A …
