Újratemetik a XIII. századi templomalapító földi maradványait Zalaegerszegen


Ma újratemetik a Zalaegerszeg andráshidai városrészében álló templom kegyhelyét építtető kegyúr földi maradványait.
Fotó: zaol.hu
Olvasási idő: 2 perc

Ma újratemetik a Zalaegerszeg andráshidai városrészében álló templomban a kegyhelyet építtető kegyúr földi maradványait, amelyekre tavaly novemberben bukkantak rá a régészek.

A román stílusú, az 1260-as évek körül épült templomban 2012-ben a fal vizesedése miatt kezdődtek felújítási munkálatok, majd nem sokkal később a karzaton elektromos hiba miatt tűz keletkezett, aminek füstje bekormozta a templom boltozatát. Az újabb kár már a templom teljes rekonstrukcióját szükségessé tette – idézte fel a felújítás és az ásatás előzményeit tavaly novemberben Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója.

A régészek felásták a padozat alatti területet, így bukkantak rá két sírra a templom közepén. Orha Zoltán régész elmondta: először egy gyermek csontvázára bukkantak, amelynek lábainál bőrszerű maradványokat találtak. Ez azért érdekes mert a korabeli kánonjog tiltotta ilyenek elhelyezését. Ez alól, 220 centiméter mélyről került elő az egykori templomépíttető valószínűsíthető nyughelye. (Az épület különlegessége még az ívelt szentélyzáródás, amire a Nyugat-Dunántúlon eddig nem ismertek hasonló példát.)

A templomalapító a történelmi források szerint

a Terjék nemzetséghez tartozó Andornak nevű (az András régiesen) kis- vagy középnemes lehetett. Az akkori szokások szerint csak az alapítót és családját illette az a jog, hogy az oltár elé temessék. A Terjék nemzetség az akkoriban még Lovászi néven említett későbbi Andráshida birtokosa volt.

A kutatók azt remélték, hogy a kegyúr sírjában találnak olyan, az egykori viseletéhez tartozó tárgyakat, amelyek segítenek pontosítani a templom építésének korát, de nem bukkantak ilyen leletre. Az egykori koporsó fájából próbáltak ép darabokat kiemelni, hogy annak révén, dendrokronológiai vizsgálatokkal állapítsák meg az építés idejét, de a fa rossz állapota miatt nem sikerült értékelhető anyagmintát venni. A régészeti kutatások kiindulópontja volt, hogy kiderítsék a XIII. század második felében épült román templom eredeti, késő Árpád-kori apszisának – a szentély záró részének – formáját, mert azt az 1785-ös felújítás során elbontották. A falkutatás és az alapozási árok jellemzői szerint poligonálisan, vagyis sokszögben záródott a szentély, ami a koragótika felé mutat.

A római katolikus templom rekonstrukciójának költsége mintegy 20 millió forint.

A Jézus Szíve Plébánia 8 millió forintot nyert el ehhez pályázati támogatásként. Az adományokon kívül az egyházmegye és a zalaegerszegi önkormányzat is hozzájárult a költségekhez. A rekonstrukció során a templom új burkolatot kap. Ez az egykori apszis formáját, illetve a templomalapító kegyúr sírjának helyét is mutatja majd. Sőt, a templomot a felújítás után újra fel is szentelik.



Previous Megkezdődik a Mobil Világkiállítás Barcelonában
Next Megtalálták Roger Mortimer legkisebb lányának földi maradványait

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

2 × négy =