Tavaly az év legnagyobb tudományos eseménye az volt, hogy a tudósok rekordidő alatt két mRNS COVID-vakcinát fejlesztettek ki.

De a COVID mellett 2021-nek számos kiemelkedő tudományos eseményei voltak még. A NASA hatalmas lépést tett előre a Vörös Bolygó feltárásában, miután a Perseverance rover februárban biztonságosan landolt a Marson. A tudósok a járművet ultrakönnyű helikopterrel szerelték fel, amely sikeresen repült a vékony marsi légkörben, egy kenyérpirító méretű, MOXIE nevű eszközzel. Lehetővé vált a Mars jobb megértése. A rover diadalai mellett más országok is jelentős elsőségeket értek el. A Hope űrszonda sikeresen pályára állt a bolygó körül, és a marsi légkört, időjárást tanulmányozza. A kínai Zhurong rover leszállt a Marson májusban és a bolygó geológiáját kutatja, illetve a víz jeleit keresi. Ezekkel a folyamatban lévő küldetésekkel a tudósok világszerte egyre többet tanulnak arról, hogy milyen is a bolygó, és hogyan tudnánk jobban felfedezni, talán egyszer személyesen.

A „sárkányember” egy új emberfaj?

A leletet közel 90 évvel ezelőtt felfedezték egy kínai építkezésen, majd egy család elrejtette, amíg egy gazda 2018-ban egy egyetemi múzeumnak nem adta át. Azóta a kínai tudósok a koponyán kutattak – elemezték a jellemzőit, kormeghatározással és röntgenfluoreszcencia segítségével más leletekkel is összehasonlították – mielőtt új archaikus emberfajtának nyilvánították. A felfedezést Homo longinak nevezték el. A „Sárkányember” koponyája sokkal nagyobb az emberi fajokhoz tartozó átlagos méretű koponyákhoz képest, az agya viszont nagyjából hasonló nagyságú. Vastag szemöldök és majdnem négyzet alakú szemüregek jellemzik és ezzel helyet kapott 2021 kiemelkedő tudományos eseményei között.

A WHO jóváhagyta az első malária elleni vakcinát

Októberben az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyta az első malária elleni vakcinát. A jóváhagyás nemcsak erre a betegségre, hanem bármely parazita betegségre is első volt. A Mosquirix – a gyógyszer márkaneve – közel 30 évig készült és több mint 750 millió dollárba került. 1987 óta folyt a fejlesztés és a tesztelés. A malária évente közel félmillió embert öl meg, köztük 260 ezer öt év alatti gyermeket. A legtöbb áldozat a Szaharától délre fekvő Afrikában él. Az új vakcina küzd a leghalálosabb öt malária kórokozó ellen, de a vakcina nem egy ezüstgolyó, mert csak mintegy 30 százalékát akadályozza meg a súlyos maláriás eseteknek.

Az emberek befolyásolják az állatok evolúcióját

Az idén megjelent új kutatás azt mutatja, hogy az emberek közvetlenül és közvetve is befolyásolták az állatok fejlődését. Valószínűleg a legszembetűnőbb példája az agyar nélküli afrikai elefántok számának meredek növekedése a több éves orvvadászat után. Az 1977 és 1992 közötti mozambiki polgárháború során az orvvadászok annyi óriás emlőst öltek meg az agyaráért, hogy a hosszú elefántcsontfogakkal nem rendelkező nőstények nagyobb valószínűséggel adták tovább génjeiket. A háború előtt 20 százalékuk volt agyar nélküli, míg jelenleg a nőstény elefántok nagyjából fele az. Egy másik nagy tanulmány megállapította, hogy az állatok alakja megváltozik, hogy megbirkózzanak az emelkedő hőmérséklettel. Például különböző időszakokon keresztül a denevérek nagyobb szárnyakat, a nyulak pedig hosszabb füleket növesztettek – valószínűleg mindkettő több hőt oszlat el a környező levegőben.

Az eddigi legerősebb kvantumprocesszor

A kvantumszámítógépek másodpercek alatt képesek megtenni azt, amit a mai legjobb szuperszámítógépeknek több napba vagy hétbe telnének. A kvantumszámítógép a kvantumfizika törvényeit használja hihetetlen feldolgozási képességekre, amelyek forradalmasíthatják a meteorológiát, a kiberbiztonságot, a gyártást, a honvédelmet és még sok mást. 2021 novemberében az IBM piacra dobta 127 qubit-es Eagle-jét. Ez az eddigi legerősebb kvantumprocesszor, nem véletlen, hogy 2021 kiemelkedő tudományos eseményei közé vettük be.

Mesterséges titán szív

A tudósok már több mint 50 éve próbálnak mesterséges szívet építeni. A szív- és érrendszeri betegségek a becslések szerint évente 17,9 millió emberéletet követelnek világszerte mint vezető halálok. Egy ausztrál kutatócsoport megalkotta a BiVACOR-t, egy titán szívet, amely forgótárcsa-technológiát használ. Nem úgy működik, mint az emberi szív, de megpróbálja felülmúlni az evolúciót egy jobb mechanizmussal, hogy vért pumpáljon az emberi test számára. Kör alakú szivattyúja van, amely mágnesek között van felfüggesztve egy titánból készült mesterséges szívben.

A mágneses mező képalkotása egy szupermasszív fekete lyuk körül

Április elején az Event Horizon Telescope (EHT) segítségével a csillagászok felvételt készítettek a GalaxyMessier 87 (M87) szívében lévő szupermasszív fekete lyukról. Ez az új kép eddig ismeretlen részleteket tárt fel ezen objektumok fizikájáról.

Ember-majom hibrid embrió

Áprilisban az emberi sejteket tartalmazó majom embriók sikeres növekedése először vetett fel etikai kérdéseket. Legalább három embrió élt túl 19 napig a megtermékenyítés után. Ez az áttörés egy egyre elkerülhetetlenebb tényt erősít meg: a biológiai kategóriák nem rögzítettek.

CRISPR génszerkesztés közvetlenül a véráramba fecskendezve

A génszerkesztés a tudomány gyors paradigmaváltási sebességgel fejlődő ága. Idén folyamatosan jöttek az emberi egészség mérföldkövei. Júniusban a kutatók egy rendkívüli új technika rendkívüli eredményeit jelentették be, ahol a CRISPR Cas-9 génszerkesztőt – először – közvetlenül egy ritka örökletes betegségben szenvedő beteg véráramba fecskendezték. Normális esetben a CRISPR úgy működik, hogy kivonja a sejteket a páciensből, azokat laboratóriumban szerkeszti, majd visszajuttatja a szervezetbe. Ez költséges, időigényes és nehéz azoknak a betegeknek, akik időnként kemoterápián esnek át a folyamat részeként. A CRISPR technika viszonylag gyors volt és sikeres is: a kezelés során a korábban kezelhetetlen transzthyretin amiloidózisban a szervezet szerveiben és szöveteiben felhalmozódó destruktív fehérjék mennyisége óriási mértékben csökkent.

Hamarosan képesek leszünk kezelni és visszafordítani a vakságot

Ebben az évben a kutatók sikeresen ültettek át emberi retinasejteket majmok szemébe. Az eljárást végző kutatók nem találtak nem kívánt mellékhatásokra utaló jeleket, például fényérzékenységet vagy veszélyes immunválaszokat. A tudománynak adományozott emberi őssejtekből növesztett sejtek kezdték átvenni az irányítást a majmok szemének egyes funkciói felett. Lehet, hogy az emberkísérletek már nincsenek messze.

Ezek elég érdekes felfedezések és események, de közel sem értek még véget 2021 kiemelkedő tudományos eseményei.