A húsvéti kalács története, eredete

Olvasási idő: 3 perc

A magyar hagyományok szerint kalácsot ünnepekre készítenek, leginkább húsvétra.

A húsvét a keresztény ember számára a megújulást, a feltámadást és a hitben való megerősödést jelenti. Nem is véletlen tehát, hogy régen minden család azon igyekezett, hogy húsvétra, pünkösdre vagy az egyházi év nagy ünnepeire kalács legyen az asztalán a mindennapi kenyér mellett. Mert ezeken a nagy ünnepeken minden kicsit szebb-jobb kellett legyen a mindennap megszokottnál: az öltözet, a lakás rendje és díszítettsége, az étkezés, az egész környezet.

Az egyik legfontosabb dolog a kalácstörténelemben, hogy a kalácsoknak vidékenként eltérő formái váltak hagyománnyá. Sok helyen sütöttek kerek kalácsot vagy gyűrű alakú kalácsot is. De a húsvéti kalács fonásmódja is változatos volt.

A húsvétra sütött kalácsot sok helyen csak azután fogyasztották el, hogy húsvétvasárnap reggelén a templomban megszenteltették. Kosárba kerültek az ételek, amiket a nagyböjt folyamán nem fogyaszthattak: a húsvéti étkezésre szánt sonka, tojás, ami lehetett festett vagy éppen hímes is. Volt, ahol több, másutt kevesebb ételfélét tettek a kosárba, illetve torma és egy üveg bor is kerülhetett bele. Végül a kosárra szépen hímzett vagy díszes szövésű terítő került, így mentek a templomba.

A húsvéti reggeli is ünnepélyes volt. Olyan szokásokat is követtek ilyenkor, amelyek más napokon nem tartoztak az étkezéshez, például megosztották a szentelt tojást egymás közt a családtagok.

Húsvét vasárnapja, a Megváltó feltámadása az esztendőnek valóban kimagasló ünnepe, igazi örömünnep a tavaszi időszakban, amit ezek a szokások is szebbé, ünnepélyesebbé tettek. Az ünnepi étkezés apró szépségei régebben kötelezőnek tűntek, hiedelmek is társultak hozzájuk. Napjainkban pedig az ünnep mélyebb átélését segítik, szebbé, emlékezetesebbé teszik azt.

Egyes elméletek szerint a kalács az ősi áldozati ételek maradványa.

Más elméletek szerint pedig a zsidó hagyomány, a kovásztalan kenyér ünnepe és annak nyitó vacsoraszertartása kapcsolódik a húsvéti szokásokhoz, és innen jön a jelentése is. Jézus utolsó vacsorájának valójában a széder este a megfelelője, amelynek központi étele a pászka (a kovásztalan kenyér). Krisztus tanítványaival kenyeret és bort eszik, ezek az ő testét és vérét, elfogyasztásuk pedig az Új Szövetség létrejöttét jelképezik. Annak, hogy ilyenkor a kenyér egy luxusváltozatát készítik, történeti okai vannak.

A XX. század végére a húsvéti ételek szentelése megszűnt, de az étkezési szokásokat a mai napig sokan tartják, ami a húsvét vasárnapot és a hétfőt illeti. Viszont a böjtöt már nagyon kevés helyen tartják meg. Ma a kalácsot is leginkább a puha finom tésztájáért esszük, nem feltétlenül hagyományból, vagy vallásosságból. Sőt ma már a választék is nagyon nagy, mert különféle ízesített kalácsokat lehet kapni és készíteni. Vannak diós kalácsok, kakaós kalácsok, mákos, áfonyás, csokis, mazsolás, gesztenyés vagy lekváros kalácsok is.

Egy-két recept, amivel könnyen lehet élesztő nélküli húsvéti kalács sütésébe fogni:

Csokoládés márványkalács

Hozzávalók:

4 db tojás
300 g kristálycukor
450 g finomliszt
15 g sütőpor
150 ml tej vagy joghurt
150 ml étolaj
30 g kakaópor
50 ml tej

Elkészítése:

A tojásokat a cukorral minimum 5 percig habosítjuk, a tejet, étolajat hozzáöntjük.

Sütőport a liszttel elkeverjük, masszához szitáljuk. Egy külön tálba öntjük a fele masszát, a kakaót és a tejet hozzákavarjuk. A tepsibe sütőpapírt helyezünk, váltogatva egy pontba öntjük a masszát. Előmelegítjük a sütőt 170 C fokon körülbelül 50 percig készre sütjük. A szúrópróba elmaradhatatlan. Ha készre sült, várunk 10 percet és utána vesszük ki a tepsiből.

Kovászos kalács

Hozzávalók:

74 g olvasztott vaj
250 g langyos tej
2 db tojássárgája
370 g BL55 + 20 g a dagasztáshoz
370 g madre kovász (2* frissítve)
95 g porcukor
25 g vaníliás cukor
1 db citrom héja
1 csipet só
Szükség szerint tojás a lekenéshez.

A madre kovászt a kalácskészítés előtti két napon frissítsük, tartsuk közben szobahőmérsékleten. 1:1:0,5 arányban, ahol az arányok a kovász, liszt, víz arányt jelölik. A tejet, cukrot, a két tojás sárgáját kikeverjük, hozzáadjuk a kétszer frissített kovászt, kicsit összedolgozzuk, majd hozzáadjuk a lisztet, a sót, a citromhéjat és a végén az olvasztott vajat.

A tésztát összedagasztjuk és 26 fokon két és fél órát hagyjuk pihenni. Van, aki beteszi a sütőbe és felkapcsolja a lámpát. Ezalatt az idő alatt kétszer hajtogassuk a tésztát úgy, hogy a tészta felső részét alulra hajtjuk. 90 fokot forgatunk a tálon és ezt még háromszor megismételjük, vagyis egy alkalommal négyszer hajtjuk a tésztát.

A két és fél óra pihenés után elosztjuk a tésztát attól függően, hogy hány szálas fonást szeretnénk alkalmazni. Én négyes fonással fonok, tehát négy részre osztom és egyenlő hosszúságúra sodrom a tésztát, majd 30 percig pihentetem.

A pihenés után elkezdem fonni a kalácsot, mégpedig úgy, hogy magam előtt megszámozom a szálakat. A négyes, vagyis utolsó szálat a hármas fölé hajtom. Ekkor újra meg számozom és a hármas szálat a kettes alá hajtom. Újra megszámozom, majd a kettes szálat az egyes fölé hajtom, és addig ismétlem, amíg elfogy a tészta.

A fonás után ismét 26 fokon pihentetem két órát. Mikor letelik az idő, tojással lekenem. 15 percet hagyom pihenni, hogy rászáradjon a tojás réteg, ezután újra lekenem tojással és 195 fokos előmelegített sütőben 35 percig kell sütni.

TIPP: a végső kelesztés során a fonat végét csípjük le és tegyük egy pohár vízbe. Tegyük ugyanúgy a sütőbe felkapcsolt lámpa mellé, amikor a kis golyócska felúszik a víz tetejére a tésztánk megkelt és készen áll arra, hogy lekenjük tojással így elkerülhetjük az alul és túlkelesztést.