Hódoltságkori rézedények kerültek elő


Hódoltság kori rézedények kerültek elő
Olvasási idő: 2 perc

Két darab, teljesen ép állapotú rézedény – egy kiöntőcsöves kanna és egy talpas tál – került elő.

A pécsi Janus Pannonius utca 10. alatti telken, az egykori Rózsakert területén folyó ásatás kiemelten védett régészeti lelőhelyen folyó beruházás előzménye. A Pécsi Egyházmegye beruházása eredményeként az egykori – köznyelv által Papucsnak keresztelt – Káptalani Borozó helyén turisztikai központ működik majd. A felette lévő területen az egykori vendéglátóhely nevéhez illően egy rózsakertet alakítanak ki. 

A földmunkával érintett területen régészeti kutatásra volt szükség, amelyet Janus Pannonius Múzeum végez Tóth Zsolt régész vezetésével. A héten egy szennyvíz elvezető csatorna árkában folytatódott a feltárás. Itt egy késő középkori épület részlete került elő, amely minden bizonnyal egy tűzvészben pusztult el valamikor a török hódoltság korának időszakában (1543–1686).

A szokásos edénytöredékek, állatcsont darabok mellett november 6-án délután az épület kőfala mellett a pusztulásrétegben két darab, teljesen ép állapotú rézedény került elő. Az egyik egy kiöntőcsöves kanna, a másik egy talpas tál. Az előkerült kannatípusból mindössze két darabot őriz a Janus Pannonius Múzeum Baranya megye területéről. A tál kerámiából készült változata gyakori tárgytípus, de fémből készült darab még nem ismert a megyéből. Összességében tehát két ritka és jelentős tárggyal gyarapodott a Janus Pannonius Múzeum régészeti gyűjteménye.

A két edény dokumentálás után a restaurátorműhelybe került. Dr. Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója elmondta: örül az újabb eredményeknek, s a két műtárgy a jövőben létrehozandó állandó régészeti kiállítás része lesz.

Hódoltságkori csorgókút is található a Rózsakertben

A Rózsakert régészeti értékeiről 2010-ig nem tudtunk semmit. Ekkor került elő a késő római ókeresztény temető egyik legjelentősebb épülete, egy cella trichora és a temetőhöz tartozó hat téglasír. Az épület érdekessége az volt, hogy területén egy késő középkori épületet emeltek, amely szintén tűzvész áldozata lett. Az eddigi kutatások alapján legalább két középkori épülettel lehet számolni a 19. században kertté alakított területen, amelyeket a török hódoltság idejében is tovább használtak a bekövetkezett tűzvészig.

Ezt követően már nem újították meg azokat. A területen számos hódoltságkori gödör látott napvilágot, amelyek egy része biztosan kincskereséssel hozható összefüggésbe. A Rózsakert nyugati oldala mellett egy hódoltságkori csorgókút látható az üvegtető alatt, amely egykorú az újonnan előkerült edényekkel.



Previous A világ 500 legjobbja között van két egyetemünk
Next Nobel-díjasok lehetnek a magyar fizikusok

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.