Egyre több kutatás sugallja, hogy érdemes összehangolni az étkezési időket és a belső biológiai óráinkat.

Az eltelt évtizedek alatt a kutatók bizonyos összefüggéseket figyeltek meg az étkezés időzítése és az egészségügyi következmények között. Különösen a késői étkezés szokása tűnik problémásnak. Azok az emberek, akik késő este étkeznek – például a lefekvéstől számított két órán belül – hajlamosabbak lehetnek a túlsúlyra. Azoknál pedig, akik éjszakai műszakban dolgoznak nagyobb a kockázata a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának.

Egyelőre sok kutató továbbra is a tágabb közegészségügyi problémák megértésére összpontosít – elhízás, szívbetegségek és cukorbetegség –, amelyek ugyan összefüggésben lehetnek a késő esti étkezéssel, de még nincsenek válaszok arra, hogy az emberek mikor üljenek le vacsorázni a tökéletes anyagcsere-válasz elérése érdekében.

Eddig a kutatások azt sugallják, hogy testünk inkább a nap folyamán dolgozza fel a tápanyagokat. Ezért a késő étkezés nem előnyös.

A cirkadián ritmusaink segítenek szabályozni az alvást és az ébrenlétet, illetve számos biológiai rendszert befolyásolnak. Éppen ezért lehet fontos kapcsolat az élelmiszer-fogyasztás és aközött, amikor a szervezet a leghatékonyabban képes feldolgozni, lebontani azt. A kutatók nem teljesen biztosak abban, hogy egyes testi tevékenységek miért működnek a jobban nappal vagy éppen éjszaka. De a rágcsálókon végzett kutatások szerint a cirkadián ciklusok „alvás” része lehetővé teszi a sejtek számára, hogy helyreállítsák önmagukat.

A sejtek ezt az időt arra használják, hogy úgymond házat takarítsanak – mondja Adrian Vella, a Mayo Klinika endokrinológusa. Előfordulhat, hogy a pihenési és relaxációs időszakhoz túl közel esés arra kényszeríti a sejteket, hogy késleltessék az önjavítást az emésztési folyamatok javára. Ha ez a késedelem, ha túl gyakran történik, kárt okozhat.

A vércukor-szabályozás egy másik példa, amely szemlélteti ezt az elméletet. Tanulmányok kimutatták, hogy a vacsora késő esti elfogyasztása – vagy akár a fordított ütemterv szerint történő evés, ahogyan az éjszakai műszakban dolgozó munkavállalók szokták – inkább emeli a vércukorszintet, mint a szokásos étkezési idő. Ez egy étkezési időn alapuló minta, amely független az elfogyasztott ételek típusától.

Egyes kutatók feltételezik, hogy a melatonin helyrehozhatja azt a gépezetet, amely segíti a cukor bejutását sejtjeinkbe.

Előfordulhat, hogy ha az emberek lefekvés előtt esznek, a test épp abban az időben lép javítási módba, és nem hatékonyan dolgozza fel az egyidejűleg beáramló cukrokat. Más szavakkal, kicsit olyan, mintha megpróbálnánk összeszerelni egy autót a gyár építése közben. Az, hogy a melatonin mekkora befolyást gyakorol az anyagcsere-folyamatra, egyelőre csak egy elmélet. De megnyithatja a jövőbeni kutatások kapuit. 

Egyre több bizonyíték van arra is, hogy ha mindenkinek eltér a cirkadián ritmusa, akkor az étkezési időkre vagy a késői étkezés tényére adott egyéni válaszok is változhatnak. Megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik késői vacsorát ettek és hamarosan lefeküdtek, magasabb volt a vércukorszint. De a cirkadián ritmusok különbözőek, és szükség lehet arra, hogy mérjük az emberek cirkadián ritmusát az étrendjük egyénre szabása érdekében.

Mivel az élelmiszer evési időzítése és az egészség közötti kapcsolat fokozottabban vizsgálják, lehetséges, hogy a kutatók több korlátot fedeznek fel.

Például egy divatos fogyókúrás trend, amelyet korlátozott időtartamú étkezésnek vagy időszakos böjtnek hívnak, arra kéri a fogyókúrázókat, hogy az összes kalóriát egy rövid időintervallumon belül fogyasszák el a nap folyamán. A megközelítés mögött az az elképzelés áll, hogy minél kevesebb időt tölt el a szervezet az étel anyagcseréjével, annál jobb a fogyás esélye. De az ezt a taktikát vizsgáló új kutatás megállapította, hogy ez nem hatékonyabb, mint más súlycsökkentő beavatkozások.

Bár sok életmódbeli tényező – például az éjszakai műszakban végzett munka – kockázatokkal jár, a szakértők szerint, vannak más dolgok is, amelyek valószínűleg nagyobb szerepet játszanak abban, hogy valaki cukorbetegségtől vagy más egészségügyi problémáktól szenved.