A brazil amazonasi esőerdő már korább években is jelentős károkat szenvedett, hol a természet, hol az ember kezei nyomán.

Az idei több ezer tűzből származó füstöt (tehát nem a tüzet) már az űrben lévő műholdak is látják. A fenti képet augusztus 22-én készítették a brazil esőerdőkről.

A brazil Űrkutatási Intézet (INPE) szerint január óta több mint 74 000 tűz keletkezett – az elmúlt hét óta 9500 új erdőtüzet észleltek. Az összegyűjtött műholdas adatokat ugyan nem arra szánták, hogy számláló eszközként szolgáljanak a tüzek számához, hanem inkább készenléti riasztási rendszerek a tüzek azonosítására. A műholdas képek tüzet mutatnak Amazonas, Rondonia, Para és Mato Grosso brazil államokban. Sőt a füst által okozott sötétség akár São Paulo tengerparti városát is belepheti teljesen. (Volt most példa rá 15:55-kor előző hét elején egy órán át, mert a hideg front megváltoztatta a szélirányt és a szél szállította a füstöt Sao Paulo-ba.)

A tüzek, valamint a biodiverzitással és az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak globális riasztást váltottak ki. Emmanuel Macron francia elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök augusztus 23-án felszólította a hét fő iparosodott nemzet képviselőcsoportjának többi vezetőjét (G7), hogy az augusztus 24-én kezdődő franciaországi csúcstalálkozón vitassák meg azt, amit Macron „nemzetközi válságnak” nevez.

Az amazonasi esőerdő nagy mennyiségű szén-dioxidot köt meg és tárol el, ami kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassításához, de Brazília kormánya szerint az ország elnöke, Jair Bolsonaro nem tesz semmit az ügy rendezése érdekében. Ráadásul az Amazonason folytatott erdőirtás gyakorlatát támogató környezetvédelmi politikája van.

Tény, hogy a hírességek általi médianyilvánosság egyáltalán nem pontos. Tény, hogy a most égő tüzek száma mintegy 80 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest, de összességében? Tény, hogy a tüzek száma a 2000-es évek elejétől a 2013-2015 közötti időszakra nagy mértékben csökkentek és most jelentős visszaesés tapasztalható. A Global Forest Watch vezetője szerint az idei tüzek száma nagyjából hasonló a 2016-oshoz.

Na és akkor most nézzünk néhány józan gondolatot! A tűzszámlálás nem ad sok adatot, mert nem tudjuk, milyen méretűek. Mindegyik lehet kis mező, vagy hatalmas tűz, amely egész városokat elpusztít. Az égett területre vonatkozó adatok nélkül tudományosan nem tisztességes dolog összehasonlításokat végezni és világvégével sokkolni az emberiséget.

A fő veszélyt a kiszáradt részeken keletkező véletlen tüzek jelentik, amelyeknek a valószínűségét fokozza a klímaváltozás.

Sajnos azok az állítások sem teljesen helyesek, hogy az itteni esőerdők biztosítják a világ oxigénellátásának legnagyobb százalékát (legfeljebb 5%-ra becsülik a szakértők). Viszont a trópusi esőerdők összességében a világ szárazföldi biodiverzitásának körülbelül felét tartalmazzák, és az Amazonas ennek egy nagy része. Tehát a tüzek fajokat veszélyeztetnek, amelyek elveszítik élőhelyeiket. De még ennél is veszélyesebbnek tartják azt a folyamatot, ami az esőerdőket egyfajta szavannává alakítja át.

Globális CO₂-kibocsátás körülbelül 10-15%-a erdőirtásból származik. 

Ha a Brazíliában lévő helyzet visszazuhan a korábbi évek szintjére, akkor az valóban még inkább rontja az éghajlatváltozás problémáját. A tűz miatt is már megjelent 200 millió tonna CO₂ a légkörben, ami körülbelül háromszor annyi, mint az összes erdőtűz Kaliforniában tavaly.

Mi okozza a tüzet? Az általában nedves és párás levegő július-augusztusra (száraz évszak kezdete) még jobban felmelegszik és csak november közepére áll vissza a megszokott szintre. De ez az utóbbi években 3 héttel is kitolódott. Tehát a tüzek időszaka most kezdődik, ilyenkor a levegő a szokásosnál is szárazabb és melegebb. A legtöbb tűz szeptemberben fordul elő. De az esőerdő természetes körülmények között magától nem igazán borul gyakran lángba. A természetvédők szerint tény, hogy az égő területek nagy százaléka olyan, amit a mezőgazdasági szereplők (nem régi növekedésű esőerdőtől) már megtisztítottak a fáktól és mezőgazdasági használatra szántak.

Ezzel szemben sokan arról beszélnek, hogy a média által kínált egyetlen bizonyíték arra, hogy a tüzek gyújtogatás eredményei, egy bennszülött nő videója. Ami hamisnak bizonyult, hiszen két hónappal ezelőtt, 1800 mérföldre volt és nem a most veszélyeztetett területről volt a felvétel. Nem népszerű most ilyeneket mondani, de ettől még egy futótűz egyébként hasznos is lehetne. Erősíthetné az őshonos növényfajok fenntartását. De nyilván nem jó, ha ez emberéleteket fenyeget.

A #PrayForAmazonas és #PrayForAmazonia hashtag továbbra is trend a közösségi médiában. 

Emmanuel Macron francia elnök tweetelt #ActForTheAmazon hashtaggal. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök retweetelte Macront, Dublinban az Extinction Rebellion Collective elfoglalta a brazil nagykövetséget. Az ökológiai pusztításokkal szembesülve a WWF felszólítja a régió országait – Brazíliát, Bolíviát, Kolumbiát, Peru, Ecuadort, Venezuelát, Guyana és Suriname – az Amazon védelmére. Majd jött Leonardo DiCaprio.

Ha pedig adakozni, támogatni szeretne talán ezek a legjobb lehetőségek:

• Adományozzon a Rainforest Action Network-nek az amazóniai esőerdők egy hektárjának védelme érdekében.
• Adományozzon a Rainforest Trustnak, hogy segítsen földet vásárolni az esőerdőkben. 1988 óta a szervezet több mint 23 millió hektárt mentett meg. 
• Add az aláírásod a Change.org petíciójának, amit Gabriel Santos Rio Branco-i ügyvéd kezdeményezett az amazóniai tüzek kivizsgálása érdekében. 
• Adományozzon az Amazon Watch-nak vagy a Amazon Conservation Team-nek, amik olyan szervezetek, melyek védik az esőerdőket, védi az őslakosok jogait és küzd az éghajlatváltozás kezelése érdekében.
• Az utóbbihoz hasonló nevű Amazon Conservation is várja az adományokat, de pontosan fel is sorolja, mire fordítják a pénzt. Segítheti fák ültetését, támogathatja az oktatást, megóvhatja az élőhelyeket, vásárolhat egy napelemet, megőrizheti az őslakos területeket és így tovább.
• Greenpeace lelkületűek pedig aláírhatják a Greenpeace petícióját, amelyben a szervezet felszólítja a brazil kormányt az Amazon esőerdőinek megmentésére, valamint az őslakos és a helyi közösségek földjeinek védelmére. 

De így a cikk végére lenne még egy kérdésünk. Értjük, hogy aggódunk az esőerdők miatt, több celeb harapott rá a dologra, nagyobb a médianyilvánosság. De miért nem aggódunk a Magyarország területének harmadával azonos méretű dél-szibériai égő erdők miatt? Vannak válaszaink, de legyen ez most egy költői kérdés.