Az emberi képzelet az életkorral folyamatosan csökken


Az emberi képzelet az életkorral folyamatosan csökkenő tendenciát mutat
Olvasási idő: 2 perc

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatói az emberi képzelet életkorral való folyamatos csökkenését mutatták ki.

Az ELKH-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport vezetője és az ELTE PPK egyetemi tanára, Dr. Kovács Ilona irányításával, online kérdőíves kutatás készült. A módszer alkalmazásával végzett vizsgálat keretében a kutatók az emberi képzelet működésének életkorral összefüggő változását tanulmányozták. Arra jutottak, hogy a képzelet élénksége 12 és 60 éves kor között az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken.

A felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia – a képzelet hiánya – mellett létezhet az afantáziának egy genetikai alapú formája is. Ez már gyermekkorban is megfigyelhető. Az emberi képzelet talán a leginkább szubjektív mentális funkció. Ezért az egyének képzeleti működését nehéz összevetni egymással. A képzelet élénksége igen széles skálán mozog az afantáziától, vagyis az előbb említett képzelet teljes hiányától a hiperfantáziáig, azaz a nagyon élénk képzeletig.

A képzelet működésére irányuló vizsgálatok eddig elsősorban arra fókuszáltak, hogy valamilyen módon megragadják és mérhetővé tegyék magát a jelenséget.

A kutatók a XIX. század óta meg vannak győződve arról, hogy a vizuális mentális képek élénksége az egyének között széles tartományon belül változik. Az Adam Zeman, Michaela Dewar, Sergio Della Sala által  2015-ben megalkotott afantázia fogalom a mentális vizualizáció vagy a vizuális mentális képzet hiányára utal. Ez azt jelenti, hogy az afantázisok nem képesek önszántukból belső tudatos vizuális élményeket előidézni, azaz képeket látni az elméjükben. Ez azért fontos, mert a legtöbb ember számára ez egy könnyen elérhető képesség. Az utóbbi időben mind a tudományos, mind az általános érdeklődés megnövekedett az afantázia iránt. A korábbi kérdőíves, kísérleti és agyi képalkotó eljárásokat alkalmazó kutatások főként a felnőttek képzeleti tevékenységét tanulmányozták. Ezekből a vizsgálatokból sajnos nem derült ki, hogy az egyénre jellemző képzeleti élénkség változik-e az életkor előrehaladtával. Továbbá az sem derült ki, hogy a fejlődés során milyen átalakuláson megy át az emberi képzelet.

A mostani kutatás során arra voltak kíváncsiak, mekkora az afantáziával élők aránya a populációban. Az alkalmazott online felmérés során különböző életkorú embereket kértek meg egy a képzeleti kép élénkségét vizsgáló egyszerű kérdőív (Vividness of Visual Imagery Questionnaire, VVIQ) kitöltésére. A Gulyás Erzsébet által közzétett kérdőívet (véletlenszerű mintán) 2252 fő 12 és 60 év közötti ember töltötte ki. E során a résztvevőknek néhány egyszerű jelenetet kellett elképzelni, majd egyes részletekkel kapcsolatban értékelni, hogy mennyire élénken sikerült azokat felidézni.

A minta sajnos nem reprezentatív, így az afantázia előfordulási arányát a mostani vizsgálat alapján nehéz lenne pontosan megállapítani. A kutatók azonban egy meglepő és eddig nem ismert negatív életkori trendet figyeltek meg.

Az afantáziások és a hiperfantáziások száma is eltérő a különböző életkori csoportokban.

A képzelet az életkorral folyamatosan csökken. Minél idősebb valaki, annál jobban csökken a VVIQ-kérdőíven a pontszáma. Szembetűnő, hogy a serdülők 80 százaléka nagyon élénk, a 100 pontos skálán 60 pont feletti képzeletről számolt be. Továbbá egyáltalán nincs közöttük 20 pont alatti afantáziás. A legidősebbek több mint 20 százaléka viszont már az afantáziás csoportba tartozik (alig több mint 20 százalékuk hiperfantáziás).

Az eredmények alapján a kutatók ábrázolták az emberi képzelet hipotetikus fejlődésmenetét. A gyermekek nagy része a hiperfantáziás tartományba tartozhat, de a felnőttek képzeleti élénksége alacsonyabb. Ráadásul az életkor előrehaladtával egyre többen „csúsznak bele” az afantáziás tartományba. A felnőttkorban jelentkező fejlődési afantázia mellett létezhet egy genetikai alapú afantázia is, amely már gyermekkorban megfigyelhető. Az új eredményre az afantáziával élők világhálózatának képviselői is felfigyeltek. Ennek eredményeképpen 2022. szeptember 30-án élő online előadás és vita lesz majd a világ minden táján élő afantáziások részvételével.

A felmérés folytatódik, ha bárki szeretné, akkor a VVIQ-kérdőívet itt töltheti ki, a kutatásról további információ pedig itt található.



Previous II. Erzsébet királynő – Mennyire ismerted?
Next A sirályok szerepe az invazív fajok terjesztésében

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.