Az év hala a balin
Az elmúlt évek legszorosabb versenyében a balin (Leuciscus aspius) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazásán. Harka Ákos, Magyar Haltani Társaság elnökének tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját 2017 őszén hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson ezúttal 5771-en adták le …
Óriás panda – Hitek és tévhitek
Tele van a hírek pandákkal és a megmentésükért folytatott harccal, ám ennek ellenére igen csekély a tudásunk és a valóság ismeretünk a pandákal kapcsolatban. Kevesen tudják, hogy tavaly a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Hawaiin adott ki tájékoztatást arról, hogy a kínai óriáspanda kikerült a kihalással fenyegetett állatok vörös listájának „veszélyeztetett” kategóriájából, és a „sebezhető” csoportba került …
Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját
Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját. A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány …
A kutyák okosabbak a macskáknál?
A Frontiers of Neuroanatomy című folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák sokkal érzékenyebbek lehetnek, mint a macskák. Vagyis a kutyáknak kétszer annyi idegsejtje van – a gondolatok, a tervezés és a viselkedésért felelős agysejtek – a macskákhoz képest. A vizsgálat során Suzana Herculano-Houzel, a Vanderbilt Egyetem pszichológia és biológiai tudományok egyetemi docensének kutatócsoportja vizsgálta a különböző húsevők neuronális sűrűségét …
Az új-kaledóniai varjak eszközhasználata
A Szent András Egyetem biológusai megfigyelték, hogy az új-kaledóniai varjak hogyan készítik az egyik legkifinomultabb szerszámukat, a horgos végű botot. A horog az emberiség egyik legfontosabb újításának tekinthető viszonylag fiatal szerszám, amely ügyes kialakításával hatékony eszköznek bizonyult. De míg őseink több mint 3 millió évvel ezelőtt kezdtek kőeszközöket készíteni, a legrégebbi ismert horgok mindössze 23 …
A púposhátú delfin szerelme
Nagy tengeri szivacsokkal próbálják elcsábítani a nőstényeket a hím púposhátú delfinek egy nemzetközi kutatócsoport megfigyelései szerint. A Perthben lévő Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA), a Murdoch Egyetem, valamint a Zürichi Egyetem kutatói egy évtizeden át figyelték az Ausztrália északnyugati partjainál élő delfinek viselkedését. Ezalatt az idő alatt dokumentálták, hogy az ausztrál púposhátú delfin hímje nagy tengeri szivacsot visz …
Új békafaj, magyar felfedezés
A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új békafaj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. A levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozó faj a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, …
Magyarországon éltek az óriáspandák első ősei
Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre …
A fehérjeműködés szabályozásának szerkezeti háttere
Az amerikai Structure szakfolyóiratban jelent meg az ELTE TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak közleménye. Ebben egy kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád, az annexin egyik tagjának molekuláris szintű szabályozását tárták fel. A szerkezeti biológia egyik legtekintélyesebb folyóiratának hasábjain először jelentek meg az ELTE kutatói által elért eredmények. A kutatás hazai és svéd együttműködéssel valósult meg. A Nyitray László egyetemi tanár …
Egyetlen farkaspopulációtól származnak a mai kutyafajták?
Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, …
