Tutajjá alakulva védik királynőjüket az árvíztől a hangyák
A kolónia legfiatalabb tagjainak úszó- és a dolgozók regeneráló képességét felhasználva élő tutajjá alakulnak a hangyák árvízkor. Így sérülések és halálozások minimalizálásával biztosítják egymás és királynőjük túlélését – derült ki egy új tanulmányból. Veszély esetén a közösségalkotó állatok gyakran együttműködnek, hogy segítsék a csoport túlélését és biztosítsák további jólétét. Az ártereken élő hangyákról már korábban kiderült, …
Dobhártya nélküli, levélmintás varangy
Új békafajt, egy dobhártya nélkül élő és a korhadó levelek mintázatát viselő varangyot azonosítottak a kutatók Peruban. A szakemberek a perui Andok keleti lejtőjén elterülő erdős területen (perui Yungas) bukkantak rá a varangyra, amely felfedezésének helye után a Rhinella yunga nevet kapta. A jelek szerint az újként azonosított faj képviselőit a kutatók korábban a Rhinella …
Kutya és ember agyműködésének összehasonlítása
A napokban arról adtak hírt, hogy elsőként a világon magyar kutatók hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését. A Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmány beszámol arról, hogy a kutatók kimutatták a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. Ráadásul a kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a …
Egyre több a denevér Európában
Több évtizedes csökkenés után több mint negyven százalékkal nőtt az európai denevérpopuláció 1993 és 2011 között – közölte csütörtökön az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A szervezet eddigi legátfogóbb tanulmányában kilenc ország – köztük Magyarország – hatezer olyan élőhelyét vizsgálták meg, ahol a 45 európai denevérfajból 16 alszik téli álmot. A denevérek száma 1993 és 2011 között …
A klímaváltozás megöli a Magellán-pingvinek fiókáit
A klímaváltozás jelentős szerepet játszik az Argentínában élő Magellán-pingvinek (Spheniscus magellanicus) fiókáinak pusztulásában – állítják a kutatók a Plos One című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. Egy 27 éven át folytatott kutatásban azt vizsgálták, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a világ legnagyobb Magellán-pingvin kolóniájára. Amely a sivatagi feltételeket kínáló Punta Tombo-félszigeten él. Évente mintegy 200 …
Kutyák és emberek
A „szeretethormon” érzékelésének genetikai háttere is befolyásolja, hogyan barátkozik a kutya az emberrel. Mennyire próbál szeretett gazdája közelében maradni különböző helyzetekben – állapította meg egy magyar kutatócsoport. A génváltozatok a kutyafajták eltérő magatartására is magyarázatot adhatnak. A kutyák emberrel kapcsolatos társas viselkedését befolyásolja, hogy a szeretethormonnak is nevezett oxitocinnal kapcsolatos fehérje mely genetikai változatait hordozzák. Az …
Gravitációt meghazudtoló madárköltözés
Valószínűleg a felmelegedés miatt megváltozott körülmények miatt megszokott költési területeiket elhagyva több mint 30 méteres jégfalakra kényszerülnek az antartkiszi császárpingvinek – állapította meg egy brit tanulmány. A gravitációt meghazudtoló madárköltözés jelenségére a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósai lettek figyelmesek műholdfelvételeken. Ezeken négy kolónia vonulása volt nyomon követhető – idézte a The Guardian online kiadása a …
Mount Kaputar rózsaszín csigái
Az elszigetelt ausztrál hegycsúcs (Mount Kaputar) alpesi erdejeiben található hatalmas, foszforeszkáló rózsaszín meztelen csigák 20 cm hosszúságúra nőnek, és csak esős éjszakákon másznak elő rejtekhelyeikről, hogy leegyék a fákról a penészt és a mohát. Ám, az ilyen jószágok nem csak növényeken élhetnek. A tudományos nevén Triboniophorus aff. graeffei egy húsevő szárazföldi rózsaszín csiga. Ami a hegycsúcson …
Kísérleti sulyomgyérítést végeztek a Tisza-tavon
A halak életterének növelése, a horgászható terület bővítése, valamint a víz ökológiájának javítása érdekében kísérleti sulyomgyérítést végeztek a Tisza-tavon. Hegedűs Gábor elmondta: a víztározót hasznosító Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft. a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől kért és kapott engedélyt a tározó egyre nagyobb területén elburjánzó védett vízinövény, a sulyom (Trapa natans) kaszálás elvégzésére. A …
Miért alszanak a virágok?
A legtöbb tudósnak az a véleménye, hogy pontosan azért alszanak a virágok, mert kellőképpen fejlettek. Annak, aki este sétálgat feltűnhet, hogy bizonyos virágok az emberekhez hasonlóan nyugovóra térnek naplemente után. Éjszakára a tulipánok és a mályvacserjék éppúgy bezárkóznak, mint a piros gyűszűvirágok vagy a kikericsek. A kutatók szerint természetes viselkedés ez részükről. A niktinasztia a …
