ICT4Life: új technológiák az idősellátásban
A közel tízmillió demenciában vagy Parkinson-kórban szenvedő európai ember életminőségének javítása érdekében kiírt, 3,5 millió eurós összköltségű projekt keretében kidolgozott eszközök között magyar kkv fejlesztése is megtalálható. Már most is meglehetősen sokakat érintenek a fentebb említett idegrendszeri betegségek, de az előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra megduplázódhat az európai társadalomra általánosan jellemző elöregedés következtében. A …
Egy laikus az atomenergiáról
Az egymásnak szinte teljesen ellentmondó vélemények erdejében az ember nehezen talál (tényszerű) kapaszkodókat. Egy olyan generáció tagjaként, aki gyerekkorától kezdve hallotta a csernobili katasztrófával kapcsolatos, tragikus módon igaznak bizonyuló rémhíreket, illetve olyan háztartásban nőtt fel, ahol – kis túlzással – még a telefont és a mikrót is ártalmas (és egy kisgyereknek kissé misztikus és hihetetlen) …
Forgóajtó – a XIX. század innovációja
A forgóajtó történetének kezdetét 1881-re, egy Herr Bockhacker néven emlegetett német feltaláló nevéhez köthetjük. Ő volt az, aki Németországban szabadalmaztatni szerette volna a „huzat nélküli ajtót”, ami a későbbiekben nem került forgalomba. Hét évvel később, 1888-ban az akkor 47 éves holland-amerikai feltaláló Theophilus van Kannel továbbfejlesztette Bockhacker ötletét, s viharajtó néven egy háromrészes forgóajtó szabadalmi …
Veszélyesek-e a drónok?
A szakemberek aggodalommal követik nyomon a drónok világméretű elterjedését. De vajon joggal nyugtalankodnak? Ezek a távolról irányított, pilóta nélküli légi járművek, elsősorban katonai célra lettek kifejlesztve. Az 1960-as évek óta használják őket felderítésre, megfigyelésre, tüzérségi tűz helyettesítésére, zavarórepülésre és egyéb katonai tevékenységekre. Ma már a hétköznapi emberek számára is könnyedén elérhető néhány típusa, és éppen …
Jelentős eredmények a grafén kutatásában
A Nature Communications folyóiratban a berlini Helmholtz Centrum fizikusai által jegyzett, kísérleti méréseket összegző publikáció jelent meg, amely az ELTE Fizikai Intézet kutatóinak korábbi, elméleti sejtését igazolja. A magyar kutatócsoport – Rakyta Péter, a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék posztdoktora, Kormányos Andor, a University of Konstanz posztdoktora és Cserti József, a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi …
Polietilén atomtechnológiával?
A Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) éves konferenciájához kapcsolódó tudományos fórumán több olyan innovációt mutatott be, amely az orosz atomkutatási eredmények ipari alkalmazásának példáit szemlélteti. Beszélt egy új technológiáról, melynek segítségével távolról is nagy pontossággal lehet megállapítani, van-e valamilyen veszélyes szállítmány, például fegyver vagy robbanószer egy vonaton. Megemlítette a Kondor …
A tűzijáték titka
Ki ne emlékezne arra, amikor izgatottan és csendben várta a tűzijáték első rakétáit, amelyek a sötét égboltot teljes egészében kiszínezték? Legyen szó az államalapításunkat megünneplő augusztus 20-ai ünnepségről, szilveszterről, születésnapról vagy akár egy gyönyörű esküvőről, egy gondosan megtervezett tűzijáték garantáltan az ég felé fordítja a csillogó tekinteteket. De vajon mitől lesz ennyire színes és káprázatos …
Pentakvark – Újfajta egzotikus részecske a nagy hadronütköztetőben
Újfajta, öt kvarkból álló egzotikus részecskét figyeltek meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) szakemberei. A CERN szakemberei szerint a pentakvark nem egyszerűen egy új részecske, mert az öt kvarkból álló részecskében olyan módon kapcsolódnak össze a kvarkok, amelyeket eddig még soha nem sikerült megfigyelni a részecskefizikai kísérletek elmúlt több mint öt évtizedében. Az …
Vízen úszó erőmű
Kalkuttában, a dél-indiai településen lévő egyik tó közepén már hónapok óta energiatermelés folyik, hiszen 2014 decemberében adták át az úszó napelemeket. Habár, ez a vízen kialakított úszó erőmű nem világelső – korábban Japánban és Dél-Koreában is elkezdték hasonló kísérleti projektek beindítását –, mégis ez az első az indiai szubkontinensen. Ez a megújuló energiát termelő projekt …
Mítoszok és tények az atomenergiáról
Az atomenergiát lehet szeretni, meg lehet nem szeretni. Egy azonban a jelenlegi magyarországi helyzetben bizonyos, nem nagyon tudunk meglenni nélküle. Így aztán azok a bloggerek, zöldek vagy éppen sötétzöldek, akik habzó szájjal az atomenergia ellen vannak, néha azon is gondolkozhatnának, hogy ha az atomenergia a magyarországi energiaellátás mondjuk 40 százalékát biztosítja, akkor a szénerőműveket hogyan …
