Akár 10 ezer évvel korábbiak is lehetnek a franciaországi Chauvet-barlang állatokat ábrázoló rajzai egy nemzetközi kutatócsoport szerint.

A csoport nagyjából 250 tárgy szénizotópos kormeghatározását végezte el 15 év alatt és a most közzé tett tanulmányukban azt állítják, hogy a dél-franciaországi Chauvet-Pont d’Arc már korábban is híres barlangi faldekorációi a világ legrégebbinél is régebbi ilyen alkotásai lehetnek. (Önmagát überelte a barlang.)

A Chauvet-barlangot, akárcsak a 18 ezer éves Lascaux-barlangot sosem nyitották meg a nagyközönség előtt, mert a külvilágtól elzárt mikroklíma őrizte meg az eredeti környezetet. A barlangot csak tudóscsoportok, őskortörténeti szakértők látogathatják rendszerint február és május között, amikor a barlang levegőjének szén-dioxid-tartalma ezt megengedi.

A 36 ezer éves lelőhely a felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról kapta a nevét. A kéznyomatokkal és 14 különböző állatfaj – barlangi medve, gyapjas orrszarvú, lovak, baglyok és többféle nagymacska – rajzaival  több mint 400 méteren keresztül díszített falakat 1994. december 18-án fedezték fel, a barlang azóta felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Hosszú éveken át úgy vélték, a rajzok körülbelül Kr.e. 22-18 ezer évvel készültek, most mégis úgy tűnik, a barlang története sokkal régebbi időkre nyúlik vissza.

A vizsgált tárgyak között volt olyan anyag, amelyet az állatrajzokhoz használtak, volt faszén a tábortüzek, fáklyák maradékából és a falrajzok egyes részeiből, valamint a helyszínen talált, többféle állati csont is. Az adatok elemzésével a kutatók elkészítették a barlang kronológiáját, mely szerint legalább két korszakban éltek benne emberek, egyszer medvék. Először 37-35 ezer éve, majd 31-28 ezer éve települt ebbe a barlangba az ember.

Arra is találtak bizonyítékot, hogy 33 ezer éve érkeztek oda a medvék, ami egybeesik az első emberi betelepüléssel, noha a tudósok nem hiszik, hogy egy időben élt ott a két faj. Az ember és a medve is mindkétszer sziklaomlás miatt hagyta el a barlangot. A második kőzuhatag olyan súlyos volt, hogy részben elfedte az üreg nyílását, valószínűleg ezért nem költözött be újabb lakó a barlangba a következő évezredekben.