Többet kezdtek inni a diákok a COVID miatt szigorító országok egy részében.

Ugyan a legtöbb országban csökkent a diákok alkoholfogyasztása a COVID alatt, de néhány, a társas összejöveteleket a COVID-19 miatt szigorúbban korlátozó országban – például Németországban vagy az USA-ban – a diákok nagyobb valószínűséggel számoltak be a heti rendszerességű italfogyasztásuk növekedéséről. Az eredményeket egy friss, az Antwerpeni Egyetem vezetésével készült nemzetközi kutatás állapította meg, amelybe a Budapesti Corvinus Egyetemet is bevonták. Magyarországon nem tapasztaltak jelentős változást a diákok alkoholfogyasztása tekintetében.

Robert Tholen vezető kutató, az Antwerpeni Egyetem munkatársa és szerzőtársai 25 ország felsőoktatásban tanuló hallgatóinak alkoholfogyasztási szokásait elemezték a COVID-19 világjárvány előtti időszakhoz és a lezárások időszakához viszonyítva. A kutatásban magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem vett részt. A belga, török, német, magyar, ciprusi, brit, norvég, francia és holland kutatókból álló kutatócsoport a COVID-19 Nemzetközi Diákjólléti Felmérésből származó adatokat használta, amelyeket 2020 áprilisa és júniusa között gyűjtöttek több mint százezer hallgató körében.

A legtöbb országban a heti rendszerességű alkoholfogyasztás csökkenését és a nagyivás (egyszerre 6 vagy több ital egy alkalommal történő fogyasztása) jelentős visszaesését figyelték meg, különösen az iskolabezárások hatására. Ugyanakkor a szigorúbb társas összejöveteleket korlátozó országokban a hallgatók nagyobb valószínűséggel számoltak be a heti rendszerességű alkoholfogyasztás növekedéséről.

Jelentős növekedést figyeltek meg Kanadában, Németországban, Norvégiában, Izraelben és az Egyesült Államokban.

Magyarország a középmezőnyben helyezkedett el mind a COVID-intézkedések szigorúságát, mind a heti rendszerességű alkoholfogyasztás és a nagyivás változásait tekintve. Arnold Petra, aki 2019 és 2024 között a HUN-REN–CORVINUS kutatója és a Tholen kutatócsoport tagja volt kiemelte, hogy a nagyivás az élménykereséshez, társas motivációkhoz, kortárs viselkedéshez és társadalmi normákhoz kapcsolódik. Ez megmagyarázhatja, miért számoltak be kevesebb nagyivásról azok a hallgatók, akik szigorúbb korlátozásokkal rendelkező országokban éltek. Azok a társas helyzetek, ahol jellemzően a nagyivás előfordul, valószínűleg elérhetetlenné váltak.

A megnövekedett alkoholfogyasztás fő okainak az unalom, a magány, a stressz, a szabadidős tevékenységek és a sportolási lehetőségek hiánya számított. Valamint az, hogy az alkoholfogyasztáshoz kevesebb negatív következményt társítanak. A társas összejövetelek szigorú korlátozása stresszfaktorként hathatott, ami néhány hallgató esetében rossz alkalmazkodási mechanizmusokhoz vezetett.

A megelőzés érdekében, a felsőoktatásban tanuló hallgatók körében, a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítására kell összpontosítani. Különösen a fiatal férfiak és a stresszben szenvedők esetében. A jövőbeli kutatásoknak azonosítaniuk kell azokat a csoportokat, amelyek a COVID-19 korlátozások megszüntetése után sem csökkentették heti rendszerességű alkoholfogyasztásukat.