Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak.

A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott II. világháborús bombák több mint száz 3-12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása és a csapadékvizek hozzáfolyása révén különböző, átlagosan 40 cm mélységű szikes tavacskák alakultak ki, otthont adva néhány különlegesnek számító fajnak is.

Ilyen például egy ritka kovaalga (Halamphora dominici), amelyet egy chilei sós vizű tóból írtak le új fajként  2009-ben, és a chilei előfordulást kivéve eddig csak hazai szikes tavainkból került elő. Ezekben a tavakban egy endemikus rák fajra (Chirocephalus carnuntanus) is rábukkantak, valamint egy olyanra, amellyel az elmúlt 25 évben csupán kétszer találkoztak Magyarországon (Eubranchipus grubii). A bombatölcsérek közül 54-nek vizsgálták meg a bevonatalkotó kovaalgáit, a planktonikus kisrákjait és kerekesférgeit, a makroszkopikus vízi gerinctelenjeit és a kétéltű-, valamint hüllőfajait.

Összesen 274 fajt határoztak meg. A kovaalgák pontos meghatározását pásztázó elektronmikroszkóppal végezték, amelynek pénzügyi fedezetét a GINOP-2.3.2-15-2016-00019 pályázat biztosította. A szikes bombatölcsérek életközössége nagy hasonlóságot mutatott természetes megfelelőikével, a Közép-Európa Pannon-medencéjében található szikes tavakéval, így ezek a tölcsérek kiváló tudományos modellként szolgálhatnának a szikes vizes élőhelyek kutatása során.

A bombatölcsérek ilyen nagy biodiverzitásának és különleges élővilágának bemutatása támogatja azt a kezdeményezést, hogy a mesterséges élőhelyeket is természetvédelmi kezelés alá lehessen vonni.