A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszere


A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták ki

A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták ki az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) fiatal kutatói – Kisfali Máté és Lőrincz Tibor – Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas akadémikus irányításával.

A gátló idegsejtek egyedülálló vizsgálati módszerét dolgozták kiA kutatásoknak hosszú távon komoly gyakorlati haszna lehet, mert az eljárás segítségével lehetőség nyílhat a skizofrénia és az epilepszia kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztésére.

A magyar agykutatók eredményeit összefoglaló tanulmányt a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirata, az 1878-ban alapított The Journal of Physiology London tette közzé – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Az agykéreg különböző területein, akár egyetlen idegsejten keresztül is vizsgálni tudjuk a gátló rendszer működését. Az úgynevezett GABAerg agysejtekről van szó, amelyek a központi idegrendszer legfontosabb gátló vegyületét, a gamma-amino-vajsavat (GABA) használják ingerületátvivő anyagként. A vegyület kulcsfontosságú szerepet játszik az idegrendszer élettani működésének szabályozásában, a GABA-rendszer funkcionális zavarai pedig kognitív, viselkedési és memóriaproblémákhoz, epilepszia vagy skizofrénia kialakulásához vezethetnek – magyarázza az mta.hu-n Vizi E. Szilveszter.

A vizsgálatokat az MTA KOKI-ban kifejlesztett kétfotonpásztázó, azaz kétdimenziós lézermikroszkóp segítségével végezték, amellyel 0,5-2 ezredmásodperces időskálán, vagyis valós időben lehet mérni a neuronok különböző szegmensein, nyúlványain zajló folyamatokat. A kutatásokhoz úgynevezett túlélő szeletpreparátumokat alkalmaztak, az elaltatott állatok agyából frissen kivett szövetekből 300 mikrométer (1 mikrométer a milliméter ezredrésze) vastagságú preparátumokat készítve.

“Egy-egy ilyen szeletpreparátum akár százezer idegsejtet is tartalmaz, élő, működő neuronokat, amelyek tápoldatban néhány óráig megtartják kapcsolatrendszerüket. Az általunk kifejlesztett új eljárás pedig lehetővé teszi, hogy a szeletpreparátum százezer idegsejtje közül akár csak egyetlenegyet töltsünk fel olyan speciális festékanyaggal, amely lézersugár hatására képes érzékelni a sejt végkészülékébe belépő, az ingerületátvivő gátlóanyag felszabadulásáért felelős kalcium mennyiségét” – vázolta a kísérleteket az MTA volt elnöke.

Ismertetése szerint nem volt egyszerű feladat a gátló idegsejtcsoportok megtalálása, különösen annak fényében, hogy a kalcium belépését a neuronok végkészülékein tanulmányozták.

“Mi azonban nemcsak a módszert állítottuk be, hanem a gátló idegsejtek működésében részt vevő belső fehérjék meghatározását is elvégeztük. Sokféle gátló idegsejt létezik, és valószínűleg többféle funkciót töltenek be. A továbbiakban azt szeretnénk meghatározni, hogy a GABA-rendszer különböző funkcionális zavarai milyen betegségek kialakulásában játszanak közre, sőt a terápiás lehetőségeket is ki szeretnénk deríteni” – fogalmazott Vizi E. Szilveszter.

Ennek érdekében az Országos Klinikai Idegtudományi Intézettel tervezett együttműködés keretében tumoros betegek eltávolított agyszövetében vizsgálják majd a gátló idegsejteket, és megpróbálják feltérképezni, miként hatnak ezekre a neuronokra a skizofréniában és epilepsziában alkalmazott készítmények.



Previous Védetté nyilvánították a Maconkai-rétet
Next A Tudomány Világfóruma Rio de Janeiróban

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.