Ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok – derült ki egy amerikai tanulmányból.

Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. Az egereken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, hogy az emberi betegségnek, a szklerózis multiplexnek (SM) megfelelő tünetek jelentkezzenek náluk. Az állatok annyira legyengültek, hogy az evés és az ivás idejére sem tudtak a lábukon megállni, ezért etetni kellett őket.

A Utahi Egyetem kutatói emberi idegi őssejteket ültettek a rágcsálókba, és bár azt várták, hogy szervezetük kiveti a sejteket, a kísérlet látványos eredménnyel járt. Az egerek 10-14 nap elteltével visszanyerték mozgásképességüket, és hat hónappal később sem romlott az állapotuk: tüneteik legalább részlegesen visszafejlődtek – tudósított a The Independent online kiadása a Stem Cell Reports című szaklapban megjelent kutatásról.

A gyógyíthatatlan betegség hasonló kezelése segíthetne azokon a pácienseken, akiket a kór előrehaladott stádiuma akadályoz a mindennapi életben. A szklerózis multiplex autoimmun betegség: a szervezet védekező rendszere megtámadja az idegrostok szigetelő anyagát, a velőshüvelyt, vagyis a mielint. A károsodás miatt az idegrost rosszul működik: lassabban vezeti vagy blokkolja az ingerületet. Ez sokféle tünethez vezet az enyhe zsibbadástól a mozgáskorlátozottságig.

Gyógyszerekkel lelassítható a betegség korai tüneteinek kialakulása, ám a későbbi stádiumokban nem sok mindent lehet tenni. A kutatócsoport úgy véli, sikerük talán azzal kapcsolatos, hogy az őssejteket a szokásostól eltérően nem túl zsúfolt laboratóriumi edényben tenyésztették, így érési és fejlődési képességeik megnövekedtek. Az egerekbe ültetett őssejtek kémiai jelzőanyagai arra késztették az állat saját sejtjeit, hogy javítsák ki a szklerózis okozta károkat – mondták a kutatók. Ezt a jelzőanyagot TGF-bétaként azonosították, és azt remélik, hogy gyógyszer formájában is megismételhető a terápia.

„Az orvosi szempontból nagy kihívást jelentő őssejt-beültetés helyett lehetséges, hogy olyan gyógyszert tudunk kifejleszteni, amely ugyanezt a kezelést sokkal könnyebb úton biztosítja a pácienseknek” – vélte Tom Lane, a kutatás vezetője.