A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni a bolygónknál idősebb, most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával.

Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője szerint a Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete kedvez a folyékony víz jelenlétének. Így a Kepler 452/b és a Nap párosa  emlékeztet leginkább a Föld-Nap párosra.

Az űrteleszkóp megfigyeléseit három földi telepítésű távcső méréseivel egészítették ki a NASA szakemberei, ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak voltak az égitest bolygóvoltának beigazolásában, lehetővé tették a csillag (Kepler452/b) méretének és fényességének, valamint a bolygó pályaívének pontosabb meghatározását. A bolygó 1400 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. Átmérője 60 százalékkal nagyobb, mint a Földé, így méreténél fogva az úgynevezett szuper-Földek kategóriájába sorolható. A Kepler 452/b tömegét és kémiai összetételét eddig ugyan nem sikerült meghatározni, ám a korábbi kutatási eredmények azt valószínűsítik, hogy kőzetbolygóról van szó.

Az égitest 385 nap alatt tesz egy teljes kört szülőcsillaga körül, amelytől 5 százalékkal nagyobb távolság választja el, mint a Földet a Naptól.

A Kepler 452/b a számítások szerint 6 milliárd éves, azaz 1,5 milliárd évvel idősebb, mint a Nap. Felszíni hőmérséklete megegyezik a Napéval, ám fényességében 20 százalékkal, átmérőjében 10 százalékkal múlja felül központi csillagunkat. A Kepler 452 és a Nap színképe és felszíni hőmérséklete alapján egyaránt a G2 típusú csillagok közé tartoznak.

A Discovery-program keretében épített Kepler-űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára és legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése volt úgynevezett tranzit módszerrel (a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz). Ám az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp a Naprendszer bolygóinak keringési síkjához képest fordítva kering, s egy-egy területet 80-90 napig figyel meg.

A Kepler-misszió keretében 4696 bolygójelöltet fedeztek fel, ezek közül 1030 esetében igazolódott a bolygóstátusz, a K2 küldetés során pedig 22 égitestről bizonyították, hogy planétákról van szó.