A közelmúltban több olyan cikk jelent meg különböző sajtóorgánumokban a nukleáris hulladékok transzmutációjával és a szegedi ELI lézerközpont ebben betöltött szerepével kapcsolatban, amelyek félreértésekre adhatnak okot.

Ezért a következőket fontos tisztázni a közvélemény teljesebb körű tájékoztatása érdekében:

1. A transzmutáció egy nemzetközi és hazai szinten is több évtizede vizsgált ígéretes technológia a kiégett nukleáris üzemanyag bizonyos komponenseinek erre a célra tervezett atomreaktorokban történő újrahasznosítására és ezáltal a végleges elhelyezésre kerülő nagyaktivitású radioaktív hulladékok mennyiségének, aktvitásának, hőtermelésének és hosszú távú kockázatainak csökkentésére.
2. A technológia szinte minden eleme demonstrált laboratóriumi szinten történik. A gyakorlati megvalósítás az atomenergetika teljes üzemanyagciklusának átalakítását, új típusú atomreaktorok építését és olyan léptékű beruházásokat igényel, amely ésszerűen csak nemzetközi összefogásban valósulhat meg. Tekintettel a nukleáris létesítmények összetettségére és komplex engedélyezési környezetére, egy ilyen beruházási program megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe.
3. Magyarországon a radioaktív hulladékok és a kiégett atomerőművi üzemanyagok kezelésével kapcsolatban 2015-ben az Országgyűlés nemzeti politikát fogadott el, amelyre alapozva a Kormány 2016-ban nemzeti programot dolgozott ki. Ezek a magas szintű dokumentumok figyelembe veszik a nukleáris üzemanyagciklus zárását, így a transzmutáció lehetséges megvalósulását is, ugyanakkor – a nemzetközi tudományos konszenzusnak megfelelően – rögzítik, hogy a kiégett nukleáris üzemanyag kezelési módjától függetlenül mélységi geológiai tároló kialakítására van szükség.
4. A tárolót befogadó kőzetnek a hulladék formájától függetlenül a lehető legnagyobb biztonsággal kell a radioaktív anyagoknak a környezettől való hosszú távú elszigetelését biztosítania. Így a tároló telephelyének kiválasztása a kiégett üzemanyag kezelési módjától kvázi független. Ennek megfelelően a telephely kiválasztását célzó kutatási program ma is zajlik. Eközben a végleges elhelyezésre kerülő hulladék összetételét és formáját legkésőbb a tároló kialakításának tervezéséig kell meghatározni, amelyre a telephely kiválasztását követően, évtizedek múlva kerülhet sor.
5. A szegedi ELI lézerközpontban zajló alapkutatási projekt a lézeres iongyorsítás és neutronkeltés egy új módszerének kidolgozását célozza. Ha sikeres lesz, egy új típusú neutronforrás alapjainak kidolgozásával komoly tudományos áttörést érhet el. Ennek számos gyakorlati alkalmazása lehetséges, már akár 15 éves távlatban is.
6. A transzmutáció megvalósításában ugyanakkor külső neutronforrásra nem feltétlenül van szükség. Ez egy kisebb súlyú részletkérdés az egész technológiában, így a neutronkeltés területén esetlegesen elérhető áttöréstől sem lehet azt várni, hogy az a transzmutáció ipari megvalósulását közelebb hozná. Ennek megfelelően az ELI-ben zajló projekttől nem várható jelentős hozzájárulás a nemzetközi transzmutációs kutatásokhoz és az bizonyosan nem fog 15 éven belül használható transzmutációs technológiát kínálni.
7. A transzmutálandó anyagok, uránnál nehezebb radioaktív izotópok kezelése, illetve az ezekkel kapcsolatos munka speciális szabályok betartása mellett engedhető csak meg. Ilyen körülményekre az ELI-t nem tervezték. Ennek megfelelően, tudomásunk szerint, az ELI-ben ilyen tevékenységet nem terveznek.
8. Hazai nukleáris kutatóhelyek eddig is sikeresen vettek részt a nukleáris üzemanyagciklus zárására és azon belül a transzmutációra vonatkozó nemzetközi kutatás-fejlesztési tevékenységben (pl.: NAÜ, OECD NEA és EU projektek keretében). Az ilyen célú hazai kutatásoknak különös fontossága van és mindenképpen indokoltak, szükségesek, támogatandók a nemzet programmal összhangban.