Miért veszélyes az AI-invázió a matematikában?

2026-os Leroy P. Steele-díj – Erdős László matematikus kapta megosztva

Közelebb kerültünk a sötét energia megértéséhez

Válságidőszak és alkoholizmus

Fiatal bolygórendszerek

1850 óta a tavalyi volt minden idők harmadik legmelegebb éve

Áttörés a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésében

Kréta kori őshalfaj Iharkúton

Hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz?

Gorillák hangja testközelből a Fővárosi Állatkertben

A weboldalak felhasználói élményének hatása a keresőoptimalizálásra

Így rabolja el az időt a képernyő

Lelki betegség a párkapcsolatban: 3 mód a partnerünk támogatására

Projektmenedzsment kisvállalkozásoknak: miért nagy előny a ClickUp bevezetése?

Az ELTE muzeális könyvtári gyűjteménye új ideiglenes otthont kapott

Hova kerüljön a töklámpás Halloween után?

A gazdasági sokkok újraírják az étkezési szokásokat

Kipusztult egy bennszülött fafaj a Vértesben

Veszélyben vannak a mezei nyulak?

Külföldi tanulmányok és kivándorlás

Gyógyszermaradványok a talajban

Elindult a Jubileumi Tudományünnep 2025 című programsorozat

Bio- és ősgabona lisztek receptfüzettel

Az európai levegőminőség javítása

Az energia új arca – amikor a hatékonyság nemcsak számokban mérhető

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Új út nyílhat a gyógyszerfejlesztésben

Bár bizonyos daganatos és autoimmun betegségekben már eddig is megoldást nyújtottak a modern biológiai terápiás kezelések, ezek a hatóanyagok csak a sejteken kívüli célpontokat tudják támadni. Éppen ezért jelenthet új irányt a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak legújabb eredménye. Az általuk fejlesztett speciális hordozó molekula képes a sejtbe juttatni a biológiai terápiás hatóanyagokat, például a kóros folyamatok …

0 227
Share
Miért jó, hogy megvan a koronavírus genomja?

Nem régen számoltunk be arról, hogy a pécsi virológusok meghatározták, azaz megvan az első „magyar” koronavírus genomja. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjának kutatócsoportja dicséretes eredményt ért el. Joggal lehetünk rájuk büszkék. Éjszakába nyúlóan dolgoztak és reméljük fognak is még azért, hogy újabb és újabb eredményeket érjenek el. A mostani siker segítségével valós időben …

0 490
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Előadássorozatot és kiállítást rendeznek a magyar közreműködéssel készült Rosetta űrszonda "felébresztése" alkalmából hétfőn a Magyar Természettudományi Múzeumban.

Előadássorozatot és kiállítást rendeznek a magyar közreműködéssel készült Rosetta űrszonda „felébresztése” alkalmából hétfőn a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az Európai Űrügynökség (ESA) 2004. március 2-án indította útnak az űrszondát, amelynek célja, hogy közelről vizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko-üstököst. Ez lehet az első olyan űreszköz, amely egy üstökös felszínén helyszíni méréseket végez és fényképeket készít. Az üstökösök Naprendszerünk születésének …

0 400
Share
A National Geographic az űr felé fordul: a tévécsatorna élő közvetítést sugároz márciusban a Nemzetközi Űrállomásról és a houstoni irányítóközpontból

A National Geographic az űr felé fordul. A tévécsatorna élő közvetítést sugároz márciusban a Nemzetközi Űrállomásról és a houstoni irányítóközpontból – osztotta meg értesülését a The Hollywood Reporter. A kétórásra tervezett Live From Space című műsorban az űrállomásról két asztronauta, Rick Mastracchio és Vakata Koicsi jelentkezik. A földi irányítóközpontból pedig a NASA tekintélyes szakembere, Mike …

0 211
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
A napok fél órával rövidebbek voltak 70 millió éve

Legalábbis a kései kréta korban így lehetett, mert tudósok szerint erről tanúskodik egy ősi kagyló. A megállapítás alapja egy 70 millió éves rudista kagylóhéj kémiai anyagvizsgálata. A mára kihalt puhatestű páncéljának mikroszkopikus nagyságú rétegeit, lézerekkel vett mintavétel segítségével, úgy tanulmányozták, mint ahogy a fának az évgyűrűit szokás. Így ki tudták számítani, hogy a kései kréta …

0 429
Share
A kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult

Az arc kiemelt és különleges kategória az emberi agy számára. Az embernél az arcok feldolgozásáért speciálisan erre érzékeny agyi területek és folyamatok felelősek. Másképp érzékeljük az arcokat, mint a mindennapi tárgyakat. Például sokkal nehezebben ismerünk fel egy lefelé fordított arcot, mint egy lefelé fordított tárgyat. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak legújabb, funkcionális MRI-vel végzett …

0 240
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Diverfarming - Új mezőgazdasági módszer

A talaj a növények fejlődésének természetes közege. A felelős mezőgazdasági szereplők szerint a talaj, azaz a föld termékenysége nagyon fontos kérdés. Bár már a középkortól ismerünk egymezős földművelési rendszert, vagyis olyan területeket, amikor a földeket állandóan használták, de azért a régebbi időszakokban is figyeltek rá, hogy megőrizzék a talaj termőképességét. Ezért hallhattunk olyan fogalmakról, mint: köztes …

0 662
Share
Csernobil tényszerűen

A Magyar Nukleáris Társaság kérésének eleget téve közöljük az alábbi, náluk megjelent cikküket. Azért, mert mi is fontosnak tartjuk, hogy a témában megjelenő cikkek az eseményeket és következményeiket a valóságnak megfelelően mutassák be. Az elmúlt pár és a következő napokban többször futhatunk népszerű, sokak által olvasott hírlapok, újságok, online hírfelületek, blogok cikkeibe, amelyek a csernobili …

0 1.3k
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back