Városklíma és a városlakók hőérzetének kutatása

Már tudjuk a budapesti állatkertben született tigriskölykök nemét

A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai

Világszínvonalú díjat nyert a Gazdaságtudományi Kar vizsgarendszere

Hortobágyról telepítenek vissza vadlovakat Kazahsztánba

Okos város, okos bérbeadás: hogyan változik a lakáspiac?

Bölcsességfog: mit tehetünk, ha nem nő ki vagy, ha kinő?

Mátyus Edit nyerte az idei Ignaz L. Lieben-díjat

Japán kertkultúra – a csend és a harmónia művészete

Munkahelyváltás tudatosan – hogyan segíthet a Jooble?

2025-ös Akadémiai Aranyérem

Üzletet nyit? Akkor ezt ne feledje, mert engedélyköteles lehet!

Tigriskölykök születtek a Budapesti Állatkertben

Elindultak a budapesti Állatkert főszezoni élményprogramjai

A Magyar Tudományos Akadémia mint sztálinista intézmény?

Katajjaq – inuit női torokéneklés

A hazai innovációk levédetése

Szegedi fotoakusztikus kutatások – metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert

Kollár János, az MTA külső tagja kapta a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

Ragadós száj- és körömfájás

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Nyolc éve hunyt el Oláh György, a klímabarát kémia Nobel-díjas magyar tudósa

Fényérzékeny jelölési módszer a gyógyszerkutatásban

Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?

Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
A növényvédőszerek miatt nő az antibiotikum-rezisztencia? - Tudománypláza

Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedése mára azt eredményezte, hogy számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést. A kutatók az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfajt, a Pseudomonas aeruginosát vizsgálták, a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása közötti szempontból. Ez már …

0 198
Share
Régióspecifikus agykérgi kommunikációs csatorna

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói új, régióspecifikus agykérgi kommunikációs csatornát fedeztek fel. A KOKI kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve egy új, regióspecifikus agykérgi kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le az agykéreg, illetve az információfeldolgozásban legfontosabb szubkortikális partnere, a talamusz között. Az új idegi útvonal jelen van a magasabb rendű kognitív funkciókban részt …

0 337
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Hogyan áll 2022-ben a Hold és a holdra szállás?

A modern média gyakran úgy beszél a második holdi űrversenyről, mint erőforrásokért folytatott küzdelem. A verseny a 21. században kezdődött az országok és a nagyhatalmak között. A politikailag motivált műholdkutatási program rövid életű volt korábban és évtizedekre megállította az ember világűrbe való terjeszkedésének elképzelését. Mivel nem sikerült megállapodni a Hold közös feltárásáról, a két szuperhatalom …

0 714
Share
Az évezred csillagászati szenzációja – bolygóegyüttállás a júniusi hajnali égen

Mától látható az égi csoda, hiszen 2022. június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója egyszerre fog tündökölni a hajnali égbolton. Ez a hihetetlenül ritka esemény (bolygóegyüttállás) legutóbb 947-ben, legközelebb pedig 2492 áprilisában lesz. Így bár korán kell kelni hozzá, egyáltalán nem érdemes kihagyni. Főleg azért, mert a jelenség szabad szemmel is látható majd a keleti …

0 924
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet. A kutatásban az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével egy általános megoldóképletet sikerült megalkotni, …

0 614
Share
A kölyökkutyák étrendje felnőtt korban befolyásolhatja a bélrendszer egészségét

A Helsinki Egyetem kutatói azt találta, hogy a kutyák kölyök- és serdülőkori étrendje befolyásolhatja a krónikus bélbetegségek előfordulását későbbi életszakaszukban. A kutyák gyomor-bélrendszeri tünetei közé tartozik a tartós és/vagy visszatérő hányás, hasmenés, bélhangok és gázképződés, étvágycsökkenés, hasi fájdalom, hányinger és/vagy súlycsökkenés (három hétnél tovább tartó). A tünetek súlyos és stresszes hatással vannak a kutya életére …

0 402
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Globális villámtevékenység

A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) kutatóinak közreműködésével új megközelítésben vizsgálják a globális villámtevékenység napi változásait. A FI munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét. A jelenség a bolygó klímaállapotának egy, a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet (WMO) által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere. A nemrég publikált tanulmányban …

0 334
Share
Az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásai

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásait vizsgálták az éghajlat függvényében. Sokan el sem tudják képzelni, mennyi élet van egy marék földben, hát még egy magas humusztartalmú földben! (Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban.) De a klímaváltozás, a környezetszennyezés mellett alig esik szó az …

0 256
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back