Elindultak a budapesti Állatkert főszezoni élményprogramjai

A Magyar Tudományos Akadémia mint sztálinista intézmény?

Katajjaq – inuit női torokéneklés

A hazai innovációk levédetése

Szegedi fotoakusztikus kutatások – metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert

Kollár János, az MTA külső tagja kapta a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

Ragadós száj- és körömfájás

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Nyolc éve hunyt el Oláh György, a klímabarát kémia Nobel-díjas magyar tudósa

Fényérzékeny jelölési módszer a gyógyszerkutatásban

Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?

Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében

Robotizált orvostudomány az SZTE-n

Tudomány Mindenkinek Hackathon

Az online szakmai térben sincs egyenlőség a nemek között

A közösségi média térnyerése a politikai kommunikációban

Neuromarketing-labor – Szemkamerákkal pásztázott emberi viselkedés

Ezért nem érdemes a lépcsőt az építkezés végére hagyni!

Az űridőjárás vizsgálata

Növényvakság és egy növényvak mai világ

Future Technologies Forum – új anyagok technológiáinak közelebbi megismerése

Digitális arcrekonstrukció

Az Euclid űrtávcső Einstein-gyűrűt fedezett fel

Magyarországon egyedülálló orvosetikai képzést kapnak az SZTE hallgatói

Magyar diákok a kínai űrállomáson

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Régióspecifikus agykérgi kommunikációs csatorna

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói új, régióspecifikus agykérgi kommunikációs csatornát fedeztek fel. A KOKI kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve egy új, regióspecifikus agykérgi kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le az agykéreg, illetve az információfeldolgozásban legfontosabb szubkortikális partnere, a talamusz között. Az új idegi útvonal jelen van a magasabb rendű kognitív funkciókban részt …

0 330
Share
A bór-nitrid megtisztítja a szennyvizet az antibiotikumoktól

A bór-nitrid egy szilárd halmazállapotú, fehér, alacsony porozitású anyag, amit melegen sajtolt formában állítanak elő. A MISZISZ egyetemen kifejlesztettek egy bór-nitrid alapú bevonatot, amely képes befogni az antibiotikumokat az oldatokból. Az anyag 7-14 nap alatt eltávolítja a gyógyszerek 100%-át, és többször is felhasználható. A fejlesztés segít megtisztítani a szennyvizet az abba belekerült antibiotikumoktól és ezáltal …

0 361
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
Hogyan áll 2022-ben a Hold és a holdra szállás?

A modern média gyakran úgy beszél a második holdi űrversenyről, mint erőforrásokért folytatott küzdelem. A verseny a 21. században kezdődött az országok és a nagyhatalmak között. A politikailag motivált műholdkutatási program rövid életű volt korábban és évtizedekre megállította az ember világűrbe való terjeszkedésének elképzelését. Mivel nem sikerült megállapodni a Hold közös feltárásáról, a két szuperhatalom …

0 707
Share
Az évezred csillagászati szenzációja – bolygóegyüttállás a júniusi hajnali égen

Mától látható az égi csoda, hiszen 2022. június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója egyszerre fog tündökölni a hajnali égbolton. Ez a hihetetlenül ritka esemény (bolygóegyüttállás) legutóbb 947-ben, legközelebb pedig 2492 áprilisában lesz. Így bár korán kell kelni hozzá, egyáltalán nem érdemes kihagyni. Főleg azért, mert a jelenség szabad szemmel is látható majd a keleti …

0 917
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Állatok és a gombák evolúciós kapcsolata

Magyar evolúciókutató irányításával tárták fel az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát. Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek segítségével jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Bár az állatok és …

0 352
Share
Dunai halak - Part menti halászattal vizsgálták a dunai halállományt

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Duna sekélyebb vízpartjának közelében vizsgálták a halak változó élőhelyhasználatát. A kutatók a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán 2022. október 10-én nappali és éjszakai part menti halászattal gyűjtöttek adatokat arról, mely fajok választják tartózkodási helyül a sekély partközelt éjjel, illetve nappal. A halak a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz, a …

0 460
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
Sakurajima - Müografikus-képalkotás segíti a geográfusokat

A tűzhányók kozmikusmüon-képalkotása magyarázatot adhat a vulkánkitörések gyakorisága és a talaj deformációja közötti kapcsolatra. A vulkánkitöréseket vizsgáló müografikus kutatásban új eredmények születtek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoportja részvételével. A vulkáni folyamatokat a magma (földfelszín alatti olvadt kőzetanyag) állapotának változása és mozgása irányítja. Továbbá sok esetben okozza a vulkánok talajfelszínének …

0 313
Share
Sivatagi méhsejtminták

A sós víz hatszögletű mintákat hoz létre a sivatagokban. A kaliforniai Halál-völgyben (Death valley, Badwater-medence) és Chilében (Salar de Uyuni) a sósivatagokban gyakran előfordulnak méhsejtminták, amik úgy néznek ki, mint valami szakrális központ. A Halál-völgyben mérték 1913 júliusában a világ legmagasabb levegő hőmérsékletét (56,7 Celsius-fok), 1972 júliusában a legforróbb talajhőmérsékletet (93,9 Celsius-fok) és 2018 júliusában …

0 414
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back