Míg a NASA szerint az űrben körülbelül 4600 bolygó lehet alkalmas az emberi élet számára, Stephen Hawking a túlnépesedést tartja az egyik legégetőbb problémának és sürgetné a költözést.

„Tovább kell vándorolnunk az űrbe az emberiség jövőjéért. Nem gondolom, hogy túlélhetünk további 1000 évet, anélkül, hogy hátra ne hagynánk törékeny bolygónkat.”– mondta a neves elméleti fizikus egy tavaly novemberi beszédében az Oxford University Union-on.

Stephen Hawking ezzel a kijelentésével tulajdonképpen közel 1000 éves határidőt határozott meg a Földön élő emberi faj számára. Ez az idő azonban még a rendelkezésünkre áll és a szükséges technológiák fejlesztésével a vég talán nem lesz teljesen pusztító.

„Bár a földi katasztrófa pontos meghatározásának esélye elég csekély, a számok összeadódnak és az előrejelzés közel bizonyossá válik a következő 1000 vagy 10 000 évben. Addigra terjeszkednünk kellene az űr és más csillagok felé, így a Föld pusztulása nem jelentené az emberi faj egyértelmű pusztulását.” – vázolta Hawking. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy előrejelzései feltételezik: az ember túléli a napjainkban egyre inkább fenyegető és a következő évszázadot meghatározó klímaváltozást, a mesterséges intelligencia pusztító jelenségét és a nukleáris terrorizmust. Hozzátette azt is, azzal, hogy felemésztjük a Föld erőforrásait, sürgetjük a kataklizmatikus vég eljövetelét.

Következésképpen ahhoz, hogy az emberi faj elkerülhesse a számára egyre biztosabban előre jelzett jövőt, be kell látni, hogy legnagyobb reménye és túlélési esélyei a csillagokban vannak. A fizikus következtetésével egyre több űrügynökség és vállalkozó is egyetért. Például a SpaceX vezérigazgatója és alapítója Elon Musk reméli, hogy a következő hat évben – a NASA-hoz hasonlóan – el tudnak indítani egy legénységi missziót a Marsra. A NASA ugyanis már 2009-óta kutatja a Földhöz hasonló bolygókat és eddig körülbelül 4600 jelölt és további 2300 potenciális emberi létre alkalmas bolygót találtak.

Stephen Hawking értekezését egy pozitív megjegyzéssel zárta, mert szerinte az óriási kihívások ellenére „ez egy dicsőséges idő, mert kutatásokat végezhetünk az elméleti fizika területén. Az elmúlt 50 évben egyébként rengeteget változott az elképzelésünk az univerzumról, az pedig boldoggá tesz, hogy ehhez én is hozzájárulhattam.”